Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá KUN TAMÁS. 4. köt. Buda, Egyetemi, 1844. (r.sz. 1823)

132 ÉLETMŰVES ELFAJULÁS- V. ÚJ KÉPEZ VÉNYEKBŐL 2157. A bőrön valóságos'kőkemből veszi eredetét a rák, melly mint gömbölyű vagy hosszúkás meglapult, tömött daganat tűnik fel; szemőlcsekből is meg a bőr más növedékeiből; néha sötétveres,, feketés foltokból, vagy varas lebőrlésből (excoriatio). — A rák, testünk felületének minden részén támadhat, kivált pedig az ábrázaton, orron, ajkakon és nemző részeken ; legyen bár oka az, hogy a bőr ezen helyeken szerfölött érzékeny, vagy hogy a bőr itt igen ki van téve a külbefolyásoknak. Kezdetben csak ollyan felületes fekély képződik, melly nagyobbodni szokott, fájdalmas és semmiféle gyógyszer után nem javul. Néha lassan halad előre, máskor sebesen, és a fájdalom heves voltával meg a genyedés fokával áll arányban. Az illyen fekélyek huzamosb ideig bizonyos területre lehetnek szorítva és felületesek maradhatnak; a bőr, melly azokat borítja, kevésbbé van néha megváltozva, felülete veres és sima, némellykor száraz szürke kéreg borítja azt, mi, valahányszor eltávoztatja az ember, mindannyiszor ujra termődik- Ezen fekélyek, mihelyt az ajkak, orr, szempillák, alfél és húgycső szélére jutnak, sebesen haladnak előre, mélységi mérték szerint nagyobbulnak, minden részt alkotásuk különbsége nélkül fölemésztenek, és természeti tulajdonságuk, a szaggató fájdalmak meg közelfekvő mirigyek bántalmai által bélyegződnek. — Legyenek bár ezen fekélyek még kicsinyek, a szokott bánásmód mellett mégis csak fajulnak elfelé. Gyakorta külső s belső rákos betegséggel együtt találja az ember azokat. Ezen fekélyeket sokan, mint eredeti rákfekély el et adják elő. — Azon fekélyek, kiváltképen az ábrázaton, orrczimpákon stb, mellyek fájdalom, kemény fenék, kifordult kemény szél, taplós kinövés , meg evelválasztódás nélkül mindenféle irányban elterjednek, és a részeket életmővezeti különbség nélkül pusztítják, a nélkül hogy tudná az ember, honnan eredtek ; csupán abban egyeznek meg a rákkal, hogy emésztve terjednek kifelé, és hogy közönségesen csak lelűletök elpusztítása által eszközölhetni gyógyulásukat. — Ezek harapódzó fekélyek (ulcera phagadänica), levedző, emésztő foltos fekélyek és a kérges emésztő sömör (herpes exedens) ellentétét képezik, melly az ábrázaton gyakran a legborzasztóbb pusztításokat teszi, és többnyire csak a kóros bőrterület eltávolítása által eszközölhetni gyógyulását. — 2158. g. A mirigyekben mindig kőkem által támad a rák, és a 2149. 5)-ban előadott jelenségeket tűnteti előnkbe. —