Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

98 AZ ŐSZ VE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. csontfenének, sött ellenben a' genyedés többnyire jó, és csak akkor fajúi el, midőn a' köz egésségbeli állapot kezd ^hanyatlani. Ámbár a' csontszu és csontfene némelly tüneményeikben hasonlók, a' mennyiben mind kettő azon okon alapodhatik, a' csont a' lágy részek fólfakadása által lepusztúlhat, a' csontállománynak kisebb vagy nagyobb darabja megromlik, és genyelváladás van jelen; egymástul mégis következő tünemények által különböznek: a' csontszu leginkább szármozik szivacsos képeletű csontokban, a' csontfene ellenben a' Lömött alkotásuakban; — a' daganat a' fölületes csontszunál eleintén soha sem látszik úgy elterjedve, mint a' csontfenénél; — a' daganat a' csontszunál többnyire nagy kiterjedésben fakad föl, gyakarta sipolyos menetek is szármoznak, mellyek kérgesekké lesznek; a' csontfenénél rendszerint sipolyos nyilások szármoznak hús- dudorral szegve; — a' csontszunál büdös ev szivárog, a' csontfenénél való geny, melly csak akkor válik rosszá, hogyha a' sete gyógybánás által soká visszatartatik, vagy a' környék igen izgattatik, a' vagy ha csontszu is van egyszersmind jelen, 'stb , — a' csontszunál a' csont érdes, egyenetlen, puha, föllazúlt < taplós , a' kutasz könnyen megjárhatja; a' csontfenénél a

r csont egyenes, és kemény, ha érdes is, de még sem engedékeny és puha; — a' csontszunál a' természet keveset bir , kedvező esetben a' nyilások kikérgesednek , és a' csont-állományban is hasonló változások hozatnak elő, avagy a' csontbul hússzemölcsök emelkednek föl, mellyek a' lágy részekből eredőkkel öszvekapcsolkodnak ugyan, de csontállománnyá csalt ritkán változnak. Lásd RICHTER az id. h. Bd. VIII. IHeft. 1. 128. 1. 814. S. A' természet az elhalt csontdarabot, melly rendszerint korlátnak (sequester) neveztetik, az ép csonttul iparkodik elválasztani, mi a' folszivás folyamata által történik, mellynek segedelmével az elhalt csontnak az éppel való öszvekötetésbeli vonalánál állományvesztesség tárnod. A' meddig a' fölrétegzés (exfoliatio) folszivás és sarjadzás által történik, Dzondi tapasztalásai szerint a' sipolyos nyílást szegő csekély húsdudor megváltozatlanul mondatik maradni, de azonnal elenyészik, a' hogy az megtörtént, é3 a' fölpattant darab kifelé kénytetik, a' mennyiben egyszersmind az eddigien fölölte kis kerek