Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 95 vén, a' csontromladék vagy észrevehetőleg, vagy a' nélkül hogy észrevehetnek , fölpattogjon ; melly utolsó esetben a' fölvált csontdarab elháritásárul gondoskodnunk kell. — Ezen gyógybánás czélszeresebb, mint a' langyos viznek az öszvehuzó vagy illatos füveknek mint, a' szikfű, tölgy-, gesztenye-, vagy kínahéj, vagy diókopács könnyed főzeteinek, a' föleresztett villósavnak, a' higany kettedzöldlet könnyed olvadékának, a' mészvíznek 'stb. be fecskendései; avagy az igen büdös evnek elválosztása gyapóra lévén némelly gyönge illatos szereknek porképben a' fekélybe való behintése. >— Csak ha az emlitett gyógybánás fogonatlan, a' fekély nem valamelly közönséges betegség-ok által ápoltatik, — és a' szuvas csontnak helyezete megengedi; lehet a' szuette darabnak kiirtása, és a' letakarított ép csontnak egyszerű orvoslása által a' gyógyítást tellyesiteni. Azon számos szerek , mellyek a' csontszu ellen ajánltattak, mint a' biizaszat, a' villósav , a' pirosító buze'r (Rubia tinctorum) (a' bösöveny magok-semina phellandrii aquatici) a' sósavas sulyag (te na ponderosa salita) 'stb. a' tapasztalás által be nem bizonyodtak. Hanem a' csípős szerek alkalmozása, mint a' fűtejfestvényé, az aloe-é, mirháé, az éles égényes szereké 'stb. hogy általok a' beteg csontnak tökéletes elhalása eszközöltessék , melly czélra az izzó vas is alkalmoztatik , egészen megvetést érdemlenek , a' mennyiben t'ogonatjok nem csak a' beteg csontra határzódik , hanem az alant fekvő csontra is elterjedhet. Csak a' taplós szunál tapasztaltain az izzó vasat többször hasznosnak. — Rust (Handbuch der Chirurgie Bd. 11.398. 1.) hasonló résznyi bűzaszatbul, villósavbnl, és kálmus gyökbiil'álló labdacsokat ajánl, ezekből napjaban 3-szor 6—10 szemet vévén , mellyek főkép a' görvélyes szöveménynél hasznosak. — Fräcke (Fünfter Bericht über d. Verwaltung des allg. Krankenhausen zu Hamburg 1832. 237. 1.) a' csont sebes kirétegzésének előhozására a' beteg csont letakarítását tartja a' leghathatósabb orvosságnak. Ha kutasszal fürkészvén tapasztaljuk, hogy a' beteg csont rész szerint vagy egészen fölmállott, úgy azt a' csipesszel, vagy magfogóval megfogván, kirántjuk, melly czélra nem ritkán a' fekélyt a' lágy részekben tágítani szükség. A' csont elhárítása után azon fölületet, mellyen az üldögélt husszemölcsökkel találjuk többnyire benőve lenni, és ezennel különösen kell vigyáznunk, hogy ezen sarjadzás izgató szerek által ne hátráltassék. Olly esetben hol egy jó darab csont elhalt, és nem akar fölválni , annak elhárítását akként mozdíthatjuk elő, hogy azt minden kötözés alkalmával csipesszel megfogván ide 's oda mozgatjuk, vagy ha ekkcnt nem disz-