Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

66 AZ ŐSZ VE FÜGGÉSNEK IDÜLT MEGVÁLÁSAI. nethy közelebbiül iparkodott fölvilágosítani. Ő t. i. a' saját bujasenyvtől megkülönböztette az álbuj asenyvet , melly következéseire és fogonataira nézve a' saját bujasenyvhöz egészen basonló lenne, de nem a' bujasenyves méreg által okoztatnék. A' tünemények mind a' két betegségben egymáshoz olly igen hasonlók lennének , hogy a' legszorosabb vizsgálás sem találhatna köztök különbséget; Abernethy csak azon egy bizonyos jegyet adja föl, hogy a' tulajdon bujasenyves fekélyek higany nélkül mind inkább rosszabbodnának, az álbujasenyves fekélyek pedig a' természet erejének és más szereknek engednek. Ezen álbujasenyves bántalmakon kívül , mellyek tulajdon ragályokkal történt fertezésnek , nem pedig az egyediílös izgatásnak következései, ollyakot különböztet még meg , mellyek minden ragály nélkül, merö beteges izgékonyságbul, az emésztés hibáiból, senyvekböl 'stb. szármoznak , és kinézéseikre nézve a' bujasenyvesekhöz szinte hasonlók volnának. — Ezen állításokat Carmichael az újabb időkben az által iparkodott elegyengetni, hogy a' tenyészrészek különböző helybeli bántalmait, és az ezekre következő közkórjeleket szorosabban megkülönözte, és azokat nem egy (a' bujasenyves) hanem három különböző mérgektől eredtette, mind ezen bántalmakot a' bujasenyves betegség neve alatt értette , és ezeket bujasenyvesekre (syphilitische) és bujasenyvképűkre (syphiloidische) osztotta. — A' tulajdon bujasenyves fekély (Rák, Schanker), a' íxtymán kerek , homorú idoma, határzott kemény széle, és feneke gennyel telt volta által, és hogy nem sarjadzik, bélyegli magát. Az álbujasenyves fekélyek szerinte több félék: — vagy 1.) fölületes fölcserepedzés, keménység nélkül, de emelkedett széllel , sarjadzás nélkül, majd fehéres, majd vöröses - barna fölülettel; 2.) keménység és emelkedett szélek nélkül járó fekélyek. 3.) a' makknak és fitymának kicserepedzései genyféle elválasztással, és többnyire fitymaszorral, és takárral. 4.) mérges takár (gonorrh. virul:) — vagy 1.) harapódzó fekélyek (phagadaenische Geschwüre) sarjadzás és keménység nélkül sebesen rontók, terjedők, és a' higany alkalmozására roszabbodók 2.) fenés fekélyek, mellyek hirtelen öregbedő fekete folttal kezdődnek, és a' higany használására szinte roszabbodnak. Ezen különböző ragályok által okozott, és a' nemi részeken fekélyekkel kezdódö bántalmakon kivül Carmichael es Abernethy még ollyakot is vesznek föl, mellyek mint bizonyos beteges alkotmánynak következései fekélyek nélkül támodnak a' tenyészrészeken. Bár milly éleselmüek legyenek is ezen megkíilönözések, a' tapasztalás által még sem bizonyodtak be. A' <5-ban említett mozzanatokon kivül, mellyek a' bujasenyv módosításait okozzák, a' különböző bujasenyves ragályok megengedésének ellenére, még különösen azon környiilményt is meg kell emlitnünk, hogy ugyan azon személytül gyakorta kiilönbözőleg ferteztetnek meg a' buja bűnösek. — Ezen fölosztásoknak főoka azonban , hogy t. i. a' bujasenyves bántalmak csak higannyal , az álbujasenyvesek pedig e' nélkül is meggyógyitathatnak, mainap minden hitelét elveszté , mert bebizonyult az , hogy minden bujasenyves fekély megorvosoltathatik higany nélkül. Ha tehát megengedjük is, hogy a' nemi vegyülésnek következésében a' tenyészrészeken olly bántalmak támodnak , mellyek-