Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 67 nek vizsgálás által semmiféle nyomaira nein lehetett akadni azon személy nemi részeiben, kitől a' baj elragadott ; ha bár továbbad az alkotmányos szenveknek következésében fekélyek és más bántalmak jöhetnek elő, mellyeknek a' bujasenyvvel hasonlóságok van : mind ezek nem mondanak ellen a' fölebb kimondott alaptételeknek, és felednünk sem kell, hányszor nem csalják meg a' .betegek szántszándékkal a' gyógyászt í és hogy átalában minden, a' fertezésnél előjöhető mozzanatok még eddig eléggé nem világosak, mit már az első rendbeli dobok a' nemi részek előre nem járt bántalma nélkül való szármozása is bizonyít, a' mit még sem tagadhatunk. A' b ujasenyvnek ragály nélkül való szármozása , 's ennek egyedül izgatásbul fejtett magyarázata (Richond Frorieps Notizen. Bd. VIII. Nro 17.) nem más mint új rendszereken kapó agynak hiu álomképe. HUNTER az id. h. ABERNETHY, Surgical Observations on Diseases resembling Syphilis and on diseases of the urethra. 3. Edit. London, 1814. CARMICHAEL. az id. h. EVANS , pathological and practical Remarks on ulceration of the genital organs. London, 1819. 8. GOTHRIE , Bemerkungen über die Behandlung der Syphilis ohne Quecksilber; aus den Medico-chirurgical Transactions. Vol. VIII. in RUST'S Magazin. Bd. V. 242. 1. WEDEMEYER , Bermerkungen über die Syphilisr und ihre verschiedenen Formen und über die Wirkungen und den Gebrauch des; Quecksilbers inderselben , RUST'S Magazin. Bd. IX. 195. 1. 768. S. Ugyan azon különbféleségeket tapasztaljuk a' másodrendben tüneményeknél is, mint az első rendbelieknél. A' tapasztalás ugyan azon részre látszik hajlani, hogy a' bujasenyves takár, a' fölületes fölcserepedzések után csécsféle küteg, a' nyak gyuladása, fölseoesedése, és az iznedvhártyáknak gyuladása szármozüak; hogy az emelkedett szélű, keménység nélkül járó, elsőrendbeli fekélyek után genyedékes küteg, az ínynek különböző részein fehéres fekélyek, az ízülésekben fájdalmak és mézdaganatok támodjanak; — hogy a' rágó és varas fekély után a' bőrnek gümőcsös kinövései, a' torokban az orrba terjedő, és ennek csontjait elpusztító genyedékek, és fekélyek, ízfájdalmak, és holttetemek jőnek elő; — hogy a' szalonnás fenekii, és kicsucsorodó kemény, kérges szélű fekélyek után lehámló csécshöz hasonló küteg, mély üreges fekélyek a' mandolákban, csontfájdalmak és csontdaganatok jőnek elő. Ezen első és másodrendbeli tünemények közt azonban még sem látszik állandó arány lenni ; a' mennyiben nem ritkán az elaő