Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 65 csonthártyának lepusztulása után a' csontok nagy területre lemeztelenitetnek, megfenésednek, és nagyobb vagy kisebb darabokban máladoznakle. A'köz bujasenyv alatt gyakorta az izülésekben gyuladás szármozik minden következéseivel együtt. 766. Ha a' bujasenyv nagy fokban fejlődik ki, úgy kinzó fájdalmai által, és a' genyedő részekből áradozó nagy nedvesztesség által aszláz, az emésztő erőnek tökéletes tenkrejutása, erőkimerülés és a' halál következnek. 767. S. A' bujasenyv tüneményei különbözó'leg módositatnak, mi nem a' bujasenyves méregnek különbféleségébül ered, hanem a' beteg alkotmányátul, életidejétül, a' méregnek testbe történt fölvétele módjátul, az égalytul, és más behatásoktul, más betegségek jelenlététül, talán a' méregnek minémüségbeli, a' sete gyógybánás által történt elváltozásátul függnek. — Minél izmosabb és erősebb a' beteg, annál gyorsabb lefolyású és annál inkább pusztitó a' bujasenyv. A' szelídebb éghajlat alatt a' bujasenyvnelc köztüneményei enyhébbek, inkább a' bőrt ennek folytatmányait, és a' sejtszövetet lepik meg, a' hidegebb égally alatt ellenben inkább a' csontrendszert bántják: a' melegebb' éghajlatok alatt mégis az első rendbeli tünemények tüzesebbek , mi által nem ritkán nagy gyuladás és ennek fenével végződése szarmoznak. Az első rendbeli bujasenyves fekélyeknek orbánczos gyuladással és fenével végződésre való kész voltjokat a' rosz, mocsáros, romlott légü vidékeken is tapasztalhatni^ — A' süly, vagy a' higanyzabálás után beköszöptőTa' súlyhoz hasonló bántalom, a' görvélyek, a' köszvény, és csúzos szenv a' bujasenyvnek szokott járásátul való különbféle eltéréseit szülhetik, és e' szerint a' kórhatárzatot nehezebbé tehetik. Az első rendbeli bujasenyves fekélyeknek átalában úgy sincsen meghatározott külső bélyegók, igen különböző kinézésüek, és külső tekintetüknél fogva egyedül a' közönséges vagy épen ellenkező természetű fekélyektől meg nem különböztethetnek. Hunternak azon véleményét , hogy az állati nedvnek különös elváltozása által (beteges állati mérgek) ha testünknek fogékony fölületével érületbe jőnek , olly fekélyedéseket támoszthatnak, mellyek a' bujasenyvesekhöz egészen hásonlók ; A b e rCHELIUS. SEBÉSZSÉG. II. K. 5