Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 23 WEBER'S allgemeine Helkologie , oder nosologisch-therapentische Darstellung der Geschwüre. Berlin. 1792. 8. HENKE , Fragmente über die Pathogenie und Therapie der Geschwüre J in HORN'S Archiv. Bd. II. 1. 1. J. N. RUST , Helkologie , oder über die Natur , Erkenntniss und Heilung der Geschwüre. Wien, 1811. 2. Bd. J. N. RUST , Einige Bemerkungen über das Wesen der Geschwüre. Ein Beitrag zur Bearbeitung der Helkologie ; in seinem Magazin für die gesammte Heilkunde. Bd. XII. Heft. 3. 512. I, C. RUST , de ulcerum diagnosi et aetiologia nonnulla. Cum Tab. VII. col. Berol. 1831. 4. M. J. BLUFF , Helkologie. Lehre von Erkenntniss und Behandlung der Geschwüre. Berolin , 1832. 8. 688, SFekélynek (ulcus) az életmüves részek a' táplálódás folyamatának rendetlenségén épült, eves nedvnek elválasztásával, és az általa meglepett rész tovább harapódzó romlásával járó megválását nevezzük. A' fekélyek különböznek tehát a' tálvogoktul, és a' genyedö fólületektől, de amazok ezek által oldoztathatnak, főkép akkor, ha a' genyedő fölületek élőtehetsége megváltozván, az újratermödés folyamata fekélyedő folyamattá leszen, vagyis fekélyitő fölszivásra változik. 689. S. A' fekélyek okai vagy belsők vagy külsők. Az előbbiek az egész testnek, vagy egyes életmüveknek természetes állapotjoktul való eltérésükben állónak, azoknak nagyobb fokú gyöngeségök, pettyhűdségök mellett, főkép ha egyszersmind némelly korcsvegyülésen alapodó betegségek is vannak jelen, millyek a' forró és idült kütegek, a' görvély, a' bujasenyv, a' köszvény, a' süly, a' vizkór, a' szokott kiürítések visszamaradása, 'stb. Ezen betegségek vagy magok magokban, vagy némelly gerjesztő okokra hozzák a' fekélyeket elő. — A' külső okok mind azok, mellyek gyuladást és genyedést okozhatnak, a' részek öszvefüggését megosztják, sebek, tályogok, mellyeknek gyógyulása más jelen kórhajlam, vagy félszeg müvészség által hátráltatik, helybelikép mivelő különhatású (specifisch.) kóranyagok, 'stb.