Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 105 J, J. SERRE

, Darstellung aller Operationen der Zahnarzneikunst. Mit 32. Kupfern. Berlin 1804. 8. /. F. GALLETE , Blicke in da? Gebiet der Zahnarzneikunde, Mainas 4810. 8/ T- anatora. physiolog, und chirurgische Betrachtungen über die Zähne. Mainz 1813. C. J. MAÜRY, Manuel du dentiste pour l'^pplication des dents incorruptibjes

, suivi de la description de quelques instrumenta perfectionés. Avec 4. Planches. Paris. 1814, Ugyanez német fordításban Dr. Ii, W. Sass. Lübeck. 1825, 8. J. Fox

, the natural history and diseases on the human tecth. In 2. parts. with, C. P. 2. Edit. London. 1814. 4. K. L RINGELMANN , der Organismus der Zähne, deren Krankheiten und Ersetzungen, Nürnberg. 1323. 8.. V. CARABELU , Systematisches Handbuch der Z?hnheilki)nde . \Vicg >831. 8, 823. S, A' fogak a

? csontrendszerhöz tartoznak, azért is bennök a' csontokhoz hasonló beteges tüneményeket tapasztalunk. A' szu mindenik fogat meglepheti ugyan, az őrlőket azonban mégis inkább mint a' metszfogalcat. A' baj több-r nyire a' fogkoszorúkon kezdődik, nem ritkán mégis ß' fog gyökerein, 824. I A' fogkoszorúkon a' szu vagy kívülről befelé, vagy beslölrül kifejé fejlődik ki. Az elsö esetben egy vagy több helyeken, vagy a' fog ojdalreszein, vagy a' Koszorú fölső lapján tapasztalhatni, hogy a' fogzománcz természetes fehér szinét és természetes fényét elveszti, rések ésvájulások tapasztaltatnak, mellyek barna, vagy feketés színűek, és ljassanként nagyobbodnak. Az ekként meglepett fog rosz szagú, és ha a' romlás annak egész belső állományáig hatott, úgy az ideg a'lég és táplálmányokkal érületbe jővén, különböző nagyságú és tartású fájdalmak, gyakorta a' foghusnak gyiiladása 'stb. erednek. A

s második esetben eleintén a' fogkoszorún a' megváltozásnak semmi nyoma nem tapasztaltatik, hanem mindjárt fájdalom lepi meg a' fogat, melly többé kevesbé heves és különböző tartású, de mindenkor csak korán megtér, a' mennyiben gyakorta hideg lég, italok 'stb. által hirtelen felgerjesztetik. Végre, a' fogat vizsgálván, barnás, vagy feketés pontot veszünk észre, melly a' fogmáz alatt többé vagy keves-r