Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 2. köt. Buda, Egyetemi, 1837. (r.sz. 1821)

IDÜLT 'S GENYEDŐ MEGVÁLÁSOK. 101 tal okoztatik, mellyek ellen biztos gyógyszereink nincsenek, ha már a beteg igen öreg, igen elgyöngült. A' csontfene ritkán hat ugyan a' foglalvanyokba, de ekkor mindig csonkítást kiván. — Azon tünemények, mellyeket a' korlát (sequester) átalában okoz, különböznek : azon hússzemólcsök, mellyek a' tok belső föliiletébül erednek, bezárják a' korlátot, melly fölszivás által lassanként egészen elenyészik, vagy ugyanaz ön üregének falaira idegen testként működik, és ebben, valamint a' közel fekvő lágy részekben is gyapora genyváladást okoz, melly kimeríti a' beteget 5 avagy pedig olly üregben helyződik a' korlát, melly igen tágos lévén, falai mintegy megkérgesedtek, elekor csak nem semmi izgatást, hanem bizonyos vékony, genyfajta nedv csekély kiizzadását okozza. 816. A' csontfene orvoslásánál a korlát (sequester) elválasztásával foglalatoskodó természetet szükség elősegitnünk, 's aztán azt félre mozdítanunk. Ha eleintén nagy fájdalmak, gyuladás, és láz vannak jelen, úgy a' beteghöz mérve köz vagy helybeli vérbocsátások, lágyitó borongatások 'stb. által iparkodunk ezen bajokat enyhíteni. Ha bujasenyv, köszvény, vagy más korcsvegyülési betegségek állónak a' csontfenével öszvekötetésben, úgy ezek ellen adjuk a' czélszeres orvosságokat. Hol a' beteg köz hogyléte jó, a' csontfene külső okbul szármozott, a' korlátnak megválása hamar megesik, csak egyebként a' természet valamelly czéliránytalan gyógybánás által ne hátráltassék. A' beteg gyönge lévép, erejit jó tápláló közélettel, és epősitö szerekkel ápoljuk,— A' helybeli gyógybánásnak épen szelídnek kell lenni , mint a' csontszunál, nedves meleg, könnyeden illatos^borongatások tétetnek, a' sipoly nyilások pedig enyhe irral fent tépettel fedeztetnekt Minden azon czélra tett izgató gyógybánás , hogy a

{ korlát fölmállása elömozditassék, u. m. a' sipolyos nyilások tágítása , csipös, éles szereknek, az izzó yasnak alkalmozása, az elhalt csontdarabnak megfúrása ártalmosak, a' mennyiben az élő részekre ható működéseik által a' pusztulást öregbítik, a' holt csontokra pedig semnu fogonataik nem lehej:. Lásd. P. WEIDMANN , über den Missbrauch des glühenden Eisens, um brandige Knoclienstiicke abzusondern. Aus dem Lateinischen. Mit 8 Kupfern uu L mit Zusätzen von J, u. K. WENZEL. Frank. 1801. 4.