Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

.74 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. rapódzik tovább, hu csak nedvek sete vegyülése nincs egyszersmind jelen. Egyébként ha a' fene az égés által okozott, gyuladásnak lenne is következése, a' fenénél átalánosan fölhozott gyógybánás volna czélirányos. 91. SA' belső szerek alkalmazását az égéseknél a' beteg alkotmányához , és a' tünemények fontosságához szabjuk. — A' gyuladás nagy lévén, szoros lobellenes gyógyterv kívántatik, és csak ez által lehet a' harapódzó gj-uladás és fenének határt ejteni. — A' nagy fájdalmak, és idegtiinemények, mellyek a' nagyobb égéseknél olly közönségesek, a' mákonynak belső, és ugyan annak az említett kenőcsökkel vegyitett külső alkalmazását óhajtják. — A' nedvek korcs vegyülése, vagy nagy győngéség lévén jelen, ezekre az orvoslás közben méltó figyelmet szükség vetni. 92. S. A' sebhegedéskor azon kell lennünk, hogy rút sebhelyek ne támadjanak, azért is az egymás mellett fekvő részek, p. o. kéz, és lábujak ériilését közikbe alkalmazott kenőccsel fent vászon-darabok, vagy téppohok által kell akadályozni. A' nagyobb égések hegedésekor, nem ritkán altestbeli bajok, szapora vizes székletételek származnak, mellyeket meggátolni, tilalmas. III. F a g y á s. Anweisung alle erfrornen Glieder aus dem Grunde zu heilen, auch dann noch , wenn sie seit mehreren Jahren erfroren sind. 2te AuflagePirna 1804. 8. J. C. OTTENSEE , über die gründliche Heilung der Frostbeulen. In v. SIEBO/.D'S Chiron. Ed II. 129 lap. LARREY , Mémoire sur la gangr^ne seche eausée par le froid , ou gangrene de congélation; in Mém. de Chirurg, inilit. Vol. III. 1. 60. és köv. I. 93. Erős és állandó hideg az életmüves részek dermedését okozza, melly közben az érzés, és mozgás csekélyek, sőtt ha a' hideg még tovább tart, minden érzés és mozgás elenyészik, az üterek verései megszűnnek, végre fene köszönt be, mellynél a' fagyott rész üszve zsugorodik r