Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

BEVEZETÉS. L Fogalma a' sebészségnek. — Viszonya az egész gyógytudományhoz. — Fölosztása a' sebészi betegségeknek. IVIinden az állati életmüségben létre kapott betegség tárgya a' gyógytudománynak, mellynek czélja annak meg akadályozásában, gyógyításában, vagy enyhítésében áll. — Azon szerek, mellyeket ezen tekintetből alkalmazunk, majd kozéletbeliek, majd szorosabb értelmű gyógyszerei?, avagy sebészi szereknek nevezett czélirányos erőmüvezetek alkalmazásában állanak; melly utólsókrul szóló tanitás sebtudománynak, vagy sebészségnek (chirurgia) neveztetik. Minden erőmüves, művészi ügyességgel a'beteg testro alkalmazott behatás sebészi műtéteinek (operatio) mondatik 5 melly majd a' részek idomaiba, és Öszvefüggéseibe tett avatkozásban (véres műt ét elek, akiurgia) , majd bizonyos elrendelt erőművezetek (mechanismus) pillanati, vagy tarlós testünk fölületén eszközlött érintetében áll, melly utolsókhoz a' kötőlékek (Bandagen) és gépelyeh vagy erőmüvek (machinae) , továbbad magának a' kéznek a' részek természetes helyezeteinek helyrehozása végett tett alkalmazása, és a' vesztett részek kipótolására szükséges erömüvezetek (

Kosmetik) tartoznak. Vannak betegségek, mellyek különösen ezen vagy azon seregbeli szerek alkalmazatát óhajtják 5 a' gyógymüvészség czélja többnyíre mégis tökéletlenül éretik el, CIIELIUs' SEBÉSZSÉG I. K. 4