Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

72 I. OSZTALY. GYULADÁS. czéliránytalan bekötése, annak idegen testek, zsíros, igen izgató, vagy forró lágyító borogatások által történt izgatása; továbbad a' hideg nedves levegő, a' sértett részek ziízott, szaggatott állapotja; a' rostos képeletek sérelme, az epecsorvás állapot, a' kedvély-mozgalmak, életrendbeli hibák, 'stb , úgy, mondom , könnyű ítéletet hozni, hogy a' különböző okmozzanatok illendő meggondolása védhet benünket ezen nevezetes bajnak kontár kézzel minden esetre kimért kuruzsolásátul. Lásd. LARREY , Chirurgische Klinik. B. I. 21. lap. K

alling , az id. h. II. E g é s T. KIRKLAND

, Abhandlungen vom Brandschaden. Niirnb. 1769. 8. J. EARLE , Essay on the meana of lessening — the effects of fire on the human body. London 1799. Dictionaire des sciences médicales. Art. Brulure. K. II. DZONDI , über Verbrennung und das einzig sichere Mittel, sie in jedem Grade schnell und schmerzlos zu heilen. 2te Ausg. Halle. 1825. DDPUYTREN , LE^ONS orales de Clinique chirurgicale. Parii 1832 : L 413. 87. S. Az égések (meg ég ének) (combustiones) testünknek tűz, vagy más izzó állományok érintetébül származnak. — Az étető anyagok foganata , főkép a' tömény ásványsavaké a'tüzével egészen megegyezik. — A' hév foka, az érlüet tartása, és az érintett rész sajasága' különbségéhöz képest az égésnek különböző fokai támadnak. 88. S. A' legenyhébb fokban a'bőr jól megvörösedik mint az orbáncznál, daganat és láz hibázik, a fájdalom csekély. A' második fokban a' vörösség és daganat szembetűnők, a'fájdalom nagy, és láz jelenik meg. A harmadik fokban a' fölbőr megválik, és azonnal vagy csak lassanként világos vagy sárgás nedvei telt hólyagokba emelkedik. A' negyedik fokban az égett rész egészen elromlik , azt a' fene lepi meg. 89. SAz égés különbféle fokai és terjedésére , az égett rész fontosságára, és a' beteg alkotmányára nézve többé,