Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

46 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. 44. S. A' nedves meleg szerek vagy mint borongatások, vagy pedig mint pépegyvelegek alkalmaztatnak, mellyek nyákos , lisztes állományokból, lenmagból, zsemlyebélből, zablisztből, korpából, zilizlevelekből, lágyitó fiiszerekből 'stb vízzel vagy tejjel főzvé készítetvén, beléjek rongyok már tatnak, vagy ruhadarabokba takargatatván olly kép alkalmaztatnak, hogy a' gyuladt részt egészen betakarják. A' pépegyvelegek azért jobbak a' borongatásoknál, mivel tovább megtartván a' meleget, ritkábban szükség újitatníok. A' borongatásokat tehát csak azon esetekben alkalmazzuk, hol a' részek érzékenysége olly nagy, hogy a' pépegyveleg terhét nem tűrheti a^ beteg. Ezek is, mint amazok szükség, hogy a' gyuladt részt betakarják, sőtt ezentúl is haladjanak, midőn is, hogy melegségük tovább tartson, száraz ruhával, vagy flanéllal boritatnak be. Ezen szerek leginkább a'nagy daganatu, és fájdalmas feszülésü gyuladásoknál czélszeresek, mivel gindáritó, petyhesztő tulajdonságok által a' sejtszövet nagy feszülését enyhítik. Ha a' feszülés kisebbedik, a' pépegyveleget ólomvízzel lehet keverni. — Némelly gyuladások, u. m. a' köszvényes, és orbánczosak a' nedves szerek alkalmazását rendszerint nem szenvedik, hanem száraz meleget kívánnak. — Hol a' fájdalmak igen nagyok, ott a' pépegyvelegekhöz bódár szereket u. m. a' beléndnek, szepnőnyének füvét szükség keverni. A' nedves meleg szerek éléséhöz közönségesen lágyitó kenőcsök, p. o. a' szürke higanyírnak békenését tudjuk , hogy effélék által a' fölszivás öregbedvén, az oszlódás annál könyebben véghöz menjen. 45. S. A' tompa gyuladásnál, bírjon ez ezen bélyeggel mindjárt kezdetekor, vagy további lefolyása közben öltse magára ezen természetet, hol leginkább szenvedő kitágulást, az edényeknek nedvei való eltelésöket, és csekély viszahatást kell föltennünk, gyakran először helybeli vér' eresztések által a' nedvek lecsapolása, aztán pedig izgató szerek által a' csüggedt élő tehetséget emelni szükség: e' félék a' hidegnek pillanati alkalmazása, jó illatú füveknek vizes, vagy boros forrázataival tett borongatások, ólom-, vagy lőviznek meleg fölrakogatása, a' szálló - és szürke higanyír káforral vegyitett kenőcsnek bedörgölése, izgató tapaszok, az amóna-tapasznak föltétele, mellyek leginkább éjjel alkalmaztatnak, mivel a' borongatások ekkor könnyen meghidegesznek. — Ezen helybeli gyógy-