Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

26 I. OSZTÁLY GYULADÁS. későbben pedig a' gennyel együtt kitaszítatnak. — Ezen genybelek öszvement fehérnyének merőbb hegedményei. 10. s. A' gyuladás' genyedésbe való átmentét várni lehet: ha a' gyuladás nehéz, és csak hamarjában nagyra nő, ha a' fájdalom nyomó, a' feszülés és daganat nagy, a' gyuladt rész laz tulajdonságú, és sok sejtszövettel környeltetik. — Ha a' gyuladás tovább tart, mint szokott, a' kiviil hogy birálási mozgalmak tapasztaltatnának, ha a' fájdalom kopogóvá változik, a' vörösség, és daganat pedig a' nélkül hogy elenyésznék, csekélyebbé leszen, ha a' daganat lágyúl, a' beteg borzadoz, akkor már a' geny' képlődése, vagyis a'genyedésbizonynyal elkezdődött. Erre a' daganat mind inkább lágyul, közepén, a' közben mig köröskörül öszveesik, emelkedik, midőn is tapintás közben hullámzást (fluctuatio) lehet észrevenni, a' bőr a' legemelkedettebb részén áttetszővé lesz, a' geny' átlátszik , a' bőr végre a' halkal történő felszívás miatt fölpattan , és a geny kiürül. — Ha a' kelevényt fedő részek tömöttek, akkor mielőtt a' föLfakadásra jőne a' dolog, a' geny mindenfelé elterjed. Ha pedig a' gyuladás csekély, akkor alig lehet elvárni a' fölfakadásra való hajlandóságot. A' mélyebben fekvő, és belső életművek' gyuladásánál, ennek genyedésbe való átmentét nehéz megtudni; mellyhöz vetni lehet, ha a' gyuladás' tüneményei birálás nélkül kisbednek, ha a' rész természetes foglalatosságára nem tér vissza, ha a'beteg benne nehezséget, nyomást, vagy hideget érez, 's ha többször borzadoz ; erre aszláz' tüneményei jelennek meg; t. i. a' tenyerek' és talpak' égő heve, leginkább evés után körülirt arczpirosság, sorvadás, éjjeli izzadások, hasmenés, 'stb. Gyakran a'mélységben hullámzást, vagy kivül azon részen vízkóros daganatot lehet tapasztalni. — Az aszláznak tüneményei minden nagyobb genyedésselöszvekötetnek, és hihetni, hogy ez részint a' fehérnye és rostonya' vesztességétül, és részről a' geny fölszivásátul szármozik. A' geny' korlátlóclása a' keleve'ny' üregébe kiöntődött képlődékeny nyirknak a' gyuladás alatt történt meghegedésétől függ, melly által bizonyos sima falu üreg készül; az üreg' falaiban a' hajerek igen kifejlődőitek, a' mi által a' geny az egyéb sejtszövettől elzáratik, valamint egyik sejtből másikba való átmente megakadályoztatik. Olly esetekben , mellyekben a' gyaladáshoz az említett nyirkkiömlés nem járul, a' genyüreg' korlátlódása nem történhetik meg: . o. némelly orbánczos gyuladásoknál. —' Ha a' genyedés a' savós irtyák' fölíiletén támad, akkor az edényeknek már előre jól ki kell fejlődniük. Azon részekben, mellyek számos érágazatokkal birnak,