Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

I. SZAKASZ. GYULADÁS ÁTALÁNOSANT. 25 8. 5. Midőn a' sejtszövetbe, az életművek' térimbelébe, vagy a' test' üregeibe szokatlanul nagyobb mennyiségben lépnek ki a' savós nedvek, akkor a' gyuladást átizzadással (exsudatio) mondjuk végződni, mi többnyire a' gyuladás' vége felé történik, vagy legalább akkor, midőn az fő fokáról alá felé hajlik. — A' kiöntődött nedv (vérsavó, és hegedékeny nyirk) tulajdonságára nézve különböző, ollykor vékony 's átlátszó, máskor merőbb, pelyhekkel vegyült, 'stb. Az izzadmánynak sűrűbb része nem ritkán öszvenöveszti az egymás mellett fekvő részeket, az edények ezen közállományba veszik magokat, és igy készül az öszvenövés. Ha pedig a' sejtszövetbe lépett nedv csak savós, akkor vízkóros daganat (vizeny, oedema) szármozik. — Az átizzadás többnyire a' savós hártyákon történik, de a' takonyhártyák' gyuladásához is örömest szegődik; és a' hajereknek majd gyulasztó, majd gyönge állapot jávai jár. 9. S. '> Ha az oszlódás meg nem történik, akkor a' tiszta gyuladásnak legközönségesebb kimenetele a' genyedés (suppuratio) és a' gyuladás' nagyobb fokánál csak ugyan természetesnek is látszik, honnét sokan az egészen kifejlődött tiszta gyuladást genyedő gyuladásnak is nevezik. — A' geny a' haj erek' falai által választatik el, és hihetőleg a' vér' fehérnyéje által képeltetik. Ha a' geny a' sejtszövetbe gyűl meg, akkor tályog, geny daganat vagy kelevény (abscessus) támad. A' genyedés' folyamatja valóságos elválasztás, és a' részek'életereje' állapotjának erre annyi befolyása van, mint akármelly más elválasztásra,— Közönségesen á' genyedéssel nincsen a' részek' elfajulása, megromlása öszvekötve ; mert hogy ollykor megromlott sejtszövetnek maradványai találtatnak a' genyben, vagy hogy a' tályogot fedő bőr megvesztegetődik, annak okát knás történetbeli környülményekben lehet találni, t. i. a' sejtszövet' és bőr'erőszakos kifeszitésében, vagy abban, hogy a' genyedés közönséges vagy helybeli sérelmek miatt fekélyedésbe ment által.—A' sejtszövet'ezen megromlott maradványait az úgy nevezett genybéllel fölcserélni nem kell, mivel ezeket a' gyuladt rész közepén a' beköszöntő genyedéskor mint fehér kocsonya nemű, szálakba foszló , félig átlátszó pelyheket tapasztalhatni, mellyek az életművezetségnelc semmi nyomát nem mutatják, és kezdetkor a' környelő sejtszövettel erősen öszvenőve vannak,