Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

I. SZAKASZ. GYULADÁS ÁTALÁNOSANT. 23 olly nagy, mint érzésünk látszik tudtunkra adni. Azon helyen, hol a' haj erek' rendszerének legfinomabb ágazatai vérerekbe való átmenetelek végett öszvejönek, mindenkor több haj erek nyilnak egyetlen egy vérérrel öszsze.' A' hajerek' rendszerének ezen elrendelésében találjuk okát már egésséges állapotban is a' vér' lassúbb mozgásának, melly a' hajerek rendszerének munkálódásival szorosabb viszonyban áll. ITa tehát a' gyuladás alatt a' gyuladt részbe a' vérnek nagyobb torlódása történik, ez bizonnyal a' haj erek rendszerének öregbedett munkássága és életbeli feszülése által történik, mivel a' vérerek nem képesek a' beléjök vezérlett vért azon sebességgel fölvenni, és tovább vezetni; azért is a' haj erek kifeszülnek, és mintegy mesterségesen kifecskendve lenni tetszenek, és még ott is látszanak, hol a' vér' színtelen részének vitele miatt egésséges állapotban láthatatlanok; sőt a' gyuladás' későbbi lefolyása alatt új edényágazatok képlődnek, mellyeknek a'sejtszövet nyújt fészket.-—Ezen folyamatban találjuk okát annak, hogy a' gyuladás, melly kezdetben egyedül erőbeli betegség gyanánt vétethetik, későbben az életmüvek' allcatásában szembetűnő változásokat hoz elő. — Az idegek', és hajerek' rendszerének emelkedett munkássága a' sejtszövetbe bővebb átizzadást okoz, mintsem az egésséges állapotban történik; a' savónalt egy része t. i. sőt némelly esetben a' vérnek vörös része is a' feszült érfalakon áthat, és a' sejtszövetbe Öntődik ki; azért is a' sejtnek falait ezen esetben megvastagodva, savós, fehérnyés, ollykor véres nedvvel telve találhatni , melly nedvben nem ritkán fehérnye és pelyhek úszkálnak, vagy a' sejt' falaival részint öszvenőve is vannak. -— A' vérnek változott tulajdonságát, és öregbedett képlődékenységét a' lobpille mutatja, melly a' vér' rostanyagábul áll. Az ösztönnek különböző foka, ugy az ez által okozott idegrendszer viszahatása szerint kezdetben vagy is akkor, midőn a' fájdalmon kivül még a' gyuladásnak , egyéb tüneményei nincsenek meg (melly állapotot némellyek a' gyuladás neki készülése gyanánt tekintenek) a' finom edényekben bizonyos görcsös öszvehuzódás hozatik elő, mellyre az edények' életbeli feszülése, a' vérnek nagyobb odatolongása , és az emelkedett életfolyamatnak egyebb tüneményed következnek. — Ezen helybeli tüneményeket, és a' gyulasztó lázéit valamike'p össze lehet hasonlitani. Valamint amott az edények öszvehuzikjása, és a' vérkeringésnek akadálya, ügy itt borzadás, hideg , a' bőrnek öszvehuzódása, csekély érverés tapasztaltatnak, és csak ezek után következnek még az edényrendszer' életbeli feszülésének tüneményei, öregbedett hőség, 'stb. Eleintén mintegy gyulasztó t;örcs jelenik meg , az edényrendszer egcszen az idegrendszer által kormányozta tik.