Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

18 6 II. OSZTÁLY. SEBEK. Azért különböztethetik 1.) a' szorosabb érlelmü dermenet (tetanús), melly alatt az egész testnek egyenlő megmerevedése van jelen, és a' beteg egyenesen" feszítetvén ki, darab faként nyúlik el. 2.) a'melldermenet (emprosthotonus), melly a' deréknak hajtő izmait lepvén meg, a' testei félkörként előre görnyeszti, 3.) hátdermenet (opisthotonus) . mellynél a' test hatfelé .kénytelik meghajolni. 4.) az oldaldermenet (pleurosthotonus), melly alatt az egyik oldal izmainak görcsös öszvehuzódása által, a' test ugyan ezen oldal felé kényszerítetik. A' dermenet legyakorább, a' melldemenel nem olly gyakor mini a' hátdermenet, az oldaldermenet pedig legritkább. 332. S. A' dermenet lefolyása majd sebesebb , majd lassúbb. Többnyire három időszakaszokat lehet megkülönböztetni benne. Az első időszakaszban a' gőg, és nyak izmainak görcsös összvehuzódásai vétetnek észre, a' szózat elváltozik, a' nyelés elnehezül, a'nélkül hogy a'toroküregben gyuladás láttatnék, az arcz-izmck félrevonulnak, és később a' rágizmoknak állandó görcsei jelennek meg, (állgörcs, állcsukódás, trismus) — A' testben mindenféle kóborló fájdalmak, a' tagok merevedése, reszketege, inszökés, 'stb. kevesbé állandó tüneményei ezen betegségnek. A' seb ollykor érzékenyebb lészen, szárazzá válik, ollykor mégis változatlanul marad. 333. S. yf második időszakaszban a' görcsök szaporodván,' a' dermenetnek ezen vagy azon faja jelenik meg; az állgörcs olly erőssé leszen, hogy az állkapczát a' beteg sem ön ereje, sem idegen erő által föl nem nyithatja. E' mellett a' rágizom tája teszültnek tapintatik, fájdalmas és dagadt, az ajkak vastagok 's öszvehuzódnak, a' szemhéjak bezáródnak, a' szemfény igen megszűkül, és a' fényiszony igen nagy. A' szemteke megmerevedik, nem ritkán rángólag mozog, és végre egészen fölfordul. A' beteg ábrázatja egészen elváltozik, szomorúvá leszen, többnyire eleven piru, és az egyik vagy másik szájszeglet félre húzódik. Az aitest többnyire kemény, és behúzódott , a' szék fölakad, valamint a' vizellet is. A' legnagyobb fájdalmak az idegek és végtagok folyta szerint rohamonként jelennek meg, valamint váltogaíólag görcsök, és rángások is -mutatkoznak. Eleintén