Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
I. SZAKASZ. SEBEK ÁTALÁNOSAN. 479 zettet még átszállítani szükség, midőn ezen kötés által a' csontvégek egymásról való lecsnszszanása meg nem gátoltathatnék, akkor a' tagot félig meghajtott helyezetbe teszszük, hogy ekként az izmok a' mennyire csak lehet meggindárodjanak , a' tagot a' Sculte t pólyájával körül tekergetjük, és a' csontvégeket a' nagyobb elhibbanás ellen védjük. Csak midőn már a' gyuladásbeli tünemények köz — és helybeli gyógybánás által megkisebbedtek, lehet a' csont beigazításához fogni. A' tagnak a' Desault zsindelével, vagy annak a' Boyer, Sauter, 'stb. erőmüvével tett állandó kifeszitése az alsó végtagokon nagy hasznú lehet, mellyet a' legnagyobb vigyázással kell alkalmazni. A' csontvégek egyesülését leginkább föltartóztató okok következők: bő genyedés, a' törésnek rosz beigazítása, idegen testek, csontelhalás. Ha a' genyedés olly szaporává válik , hogy a' beteg erei általa elpazarc>ltatnak, akkor idején a' csonkításhoz kell nyúlnunk. 306. S. A' sokáig tartó genyedésnél nem ritkán az egész seb fölületéből vérzések jelennek meg, mellyek gyakran viszszatérnek, és a' beteget igen elgyöngítik. Ezen vérzések az edények gyöngeségén, és a' vér oldódzkodó állapotján alapúinak. Ekkor helybelikép és közönségesen erősítő szerek jelentetnek, mint a' kina, ásványsavalckal, miken kívül még tiszta légről, jó táplálmányrul kell gondoskodnunk, a' sebet pedig gyöngéd timsóval elegyített boros tölgyhéj fözetbe mártott tépetekkel kitömnünk. Ezen szerek segedelmet nem nyújtván, 's az erőmerülés még inkább növekedvén, az izzó vasnak álkalmazása, vagy a' tag fő ütértörzsökének lekötése válhatik azon egyetlen egy szükséges szerré, melly a' csonkítást szükségtelenné teheti , 's mellyre még később is kerülhet a' sor. WT% Azon esetek meghatározása a' sebeknél főkép a' lősebeknél , mellyek a' csonkítást szükségkép kívánják, a' sebészség legnehezebb kérdései közé tartozik. — Mellynél nem egyedül a' sértés fontosságát, hanem, mivel ezen esetek leginkább háború idejekor történnek meg, más mellesleges kornyülményeket is szükség szorosan tekintetbe venni, a' mennyiben a' sebzettnek átszállítása, az illendő felvigyázás, és ápolgatásnak hiánya, a' betegektől hemzsegő kórházak, és azon veszedelem, melly a' több ideig kórházban való maradás által okoztatik, a' sebzett tag megtartását lehetségessé, vagy inkább lehetetlenné tehetik , vagy legalább azt mívelik, hogy a' tag ken elnyomo-