Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

160 II. OSZTÁLY. SEBEK. idegen test, p. o. gömb, csontba hatott, akkor annak kivétele közönségesen bajos; melly ha fölületesen fekszik, ollykor lapocczal (spatula) vagy emelintővel (elevatorium) mégis kivétethetik; de ha a' gömb mélyen" hatott, vagy ha két csont közé szorult, csak a' gömbcsavarral lehet valamit véghöz vinni. Ha ekként sem érhetjük czélunkat, csak hagyjuk a' gömböt helyben, és remenyljük, hogy a' genyedés időszakaszában valamivel engedékenyebb lcend, ekként legalább nem ártunk , nem lígy mintha azt vésővel , pöröllyel, lékesszel iparkodunk félre mozdítani, honnan mégis a' koponyába hatott testek kivételt tesznek. — A' csontszálkáknál vigyázva kell bánnunk, csak azokat szükség kiemelni, mellyek egészen szabadok, az egész csonttal Öszvefüggőket helyezeteikbe nyomjuk inkább visza, midőn vagy azt várhatjuk, hogy öszveforrnak, vagy hogy genyedés által magoktúl elválnak. Az idegen testek kivételére a' legnagyobb szorgalmat kell alkalmaznunk. Csak ritkán maradnak azok baj nelkiil visza, t. i. csak, akkor midőn sejtes tokba záródnak. Gyakorta különbféle irány szerint jobban jobban alásüllyednek , nyomást, gyuladást, genyedést stb. okoznak. Csak ha az idegen test kiemelése okozna nagyobb kárt, mint annak nyugton hagyása, ha a' seb igen földagadva volna , az idegen test kivétele a' legnagyobb erőszakkal köttetnék öszve , vagy ha az nevezetesebb edényeket zárna el, csak, mondom illykor tilos azt félre mozdítani. 268. S. A' vér megállítása, a' talán jelen idegen test félre mozdítása, és a seb megtisztogatása után , az a' seb tulajdonságátul függ, váljon a' további gyógybánás állal a' hirtelen egyesülést,, vagy pedig a' seb genyedés és sarjadás utján történendő gyógyulását kelljeri-e czélba venni. Az első gyógybánás mindenkor a' legnevezetesebb , mert a' gyógyulás leghamarább megtörténik, lefolyását közbejövő gonosz tünemények legkevesbé hátrálják, és a' sértésnek csak legkisebb nyoma marad hátra. 269. S. Mennél tisztább az öszvefüggésnek választása, annál alkalmasabb az a' hirtelen egyesítésre. Hol a' részek való megszakadások előtt igen feszítetnek, huzatnak, roncsoltatnak, ott a' sértésre következő gyuladás nem ollyan, melly a' gyógyulást a' hirtelen egyesülés utján megengedné, szükségkép genyedés szármozik. De a'-részeknek metszés által eszközlött tiszta szakadásoktól kezdvén, egész a' sebfek roncsolt elromlásokig több fokokat lehet megkülönböztetni. Könnyed zúzott sebek az egyesítést kívánják, a' fontosabbak pedig legalább nem ellenjelentik azt. Ha