Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

454 II. OSZTÁLY. SEBEK. az első, kí azt emberen is eszközlötte ; — A m ft 3 s a t, Fricke, Díeffenbach 5) és mások ezen vérálltató móddal számos kísérleteket tettek. 1) Galen (Method. med. Lib. Y. Cap. III. 518. lap. edit. Kiihn) azt mondja e' tekintetből „Praeterea venanesit aut artéria ; post haec injecto unco attollat, et modice intorqueat." 2) Archives générales de Médeeine. T. XX. Aout. 1829. 606. 1. 3) De la torsion des Artéres. Paris, 1829. 4) HECKER'S Annalen. Februar, 1830. Bd. XV. 185—196. lap. 5) SCHRÄDER , Diss. de torsioné arteriarum. Berol. 1830. 8. VELPEAU , Mémoire snr la cessation spontanée des hemorrhagies traumatiques et les moyens , qui, dans quelques eas , pourraient servir des succedanés ä la ligature des artéres: in Gazette médicale. T. I. Nro 48 Nov. 1850. 260. S. Azon,változások, mellyeket az ütér-sodrás előhoz, kővetkezők 1) az üterek belső és középső hártyái az edény nyílása fölött néhány vonalnyira körképü

leg választatnak meg, vagy szakasztatnak el; így egymáshoz közeledve a' sejtes hártyátul elválva és a' csatornába viszahuzódva bizonyos vak tömlőt, vagy billentyűt képelnek, melly a' belsőnek neveztethetik. — 2) Az említett sejtes hártyábul képül a' (barát-kápához hasonló) külső billentyű, melly az ütér nyílását tökéletesen bezárja. — 3) Minden esetben vérhegedmény képül, melly az ütér üregét tölti ki. — 4) A' szétszakadt belső és középső ütér hártyában gyuladás támad, és sükeres anyag izzadván ki, ez által az ütér nyílása bezáródik, vagy pedig az ütér érekező falai egymással öszvehegednek. — 5) Az említett üterekben genyedés, és fekélyedés támadhatnak ugyan, de eddig nem tapasztaltattak, és a' mütétellel semmikép sincsenek öszveköttetésben. — 6) Az ütér csatornája a' legkÖzelsőbb mellékágig öszvenő, és áthatatlan szálaggá leszen. '—Ezen ütér sodr ás okozta változásokat azokkal mellyek a' lekötés után tapasztaltatnak , öszvehasonlitván tökéletes megegyezést találunk. -— Ha a' sodrás elegendőleg nem eszközöltetett, az ismét kibontakozik, és utóvérzésnek nyújthat alkalmat.—A' sodrott csomó az ütér saját öszvehuzódása, és a' sodrás által okozott ütér megrovidedése által a' lágy részek közé viszahuzódik, mi által az, a' vérnek rohanása ellen valamelly ellenálló erőt nyer, ámbár az minden érütés alatt kifelé tolong. 261. 5. Az ütér sodrásnál a' mübánás különbözöleg adatott elő.