Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

138 II. OSZTÁLY. SEBEK. fekvő belrészeknek, a' csontoknak; a' seb helyére nézve pedig a' fej, a' nyak, a' mell, az altest, a' végtagok 'stb. sebeit. 236. S. Tüneményei a' sebnek ezek: fájdalom, vérzés, a' sebszéleknek tátulása gyuladás, láz , és ideges bajok. A' fájdalom eleintén az idegek sértetésén , később gyuladáson alapodik , melly is a' megválás módja, a' sértett rész és egymi érzékenységének különbfélesége szerint különbözik. A' vérzés a' sértett edények nagysága és mennyisége szerint majd nagyobb majd kisebb, a' metszett sebeknél mindenkor nagyobb , mint a' zúzottaknál. A' sebszélek' tátulása először is a' beható eszköz nagyságáiul, de főkép a' sértett rész érméczességétül, és zsongijátul függ, és annál nagyobb, mennél inkább meg volt feszülve a' sértett rész a' sértésnek pillanatakor, vagy mennél jobban izgattatik a' rész sebzés közben , vagy az után. Az eszköz, és az ez által okozott lemezitelenitett részekre ható lég ösztönére közönséges viszahatás, vértorlódás,—gyuladás származik, melly daganat, vörösség, a' seb szárazsága és nagyobbodott fájdalommal jár. A'sebzés fokához, és a' sebzett ember és rész érzékenységéhöz képest erős, az említett viszahatás és az említett környülményekhöz szabott láz , sebláz , (febris traumatica) vagyis másodrendbelilobláz (febris inflammatoria secundaria)hozatik elő. Ezen láz a' seb gyuladásával áll mindenkor egyenes arányban. A' gyuladás, vagy egyedül az úgy mondott hegesztő gyuladásnak fokát éri el, és ha a' sebzett részek viszonyos érintetben tartatnak, oszlódással és hegedéssel végződik ; vagy pedig a' gyuladás nagyobb lévén, avagy ha a' sebszélek Öszve nem illesztethetnek, genyedés, vagy"különös körnvülmények közt fenébe mén által. A' gyuladás az alkotmány és más környülményekhöz képest tiszta, izgó, vagy tompa bélyegü lehet. A' láz természete szint ekként különbözhetik. Az ideges bajok, mellyek a' sebekhóz járulnak, következők lehetnek, u. m. a'seb' gyuladásával arányban nem álló nagy fájdalom, nyugtalanság, álmatlanság, félrebeszéd, göi-csök, rángások, állgörcs (trismus) dermenet (tetanus) stb. Ezen tünemények okai ezek: az egész testnek vagy sértettrésznek betegség magasztalta érzékenysége, az idegek, bőnyék, és más részek sértései, az idegek lekötése az edényekkel együtt, idegen testek a' sebben, az ebbenösz-