Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMÜVEKBEN. 123 áll, az alfél Japos, az alszár félig meghajlott, és a' láb kifelé fordult, 1.) Az id. h. 145. lap. 2.) Az id. h. 36. lap. 206. SBár melly szembetűnők legyenek is a' csipzsábának tüneményei, az együttszült biczegéssel, a' csipcsont elhibbanásán, és félremozdulásán alapodott végtag megrövidülésével , és az ideges csípfájdalommal, mint ugyanannyi más betegségekkel mégis könnyen fölcseréltethetik. — Az együtt szült biczegésnél, mellynek oka a' csipizülés hibás alkotásában helyeztetik, a' czomb mindjárt eleintén rövidülve van; ha a' gyermek vizirányos fektébenmedenczéjét egyik kezünkkel feszítve tartjuk, gyöngéd húzás által a' czombot minden fájdalom nélkül egy kevesse meghosszabbithatjuk, melly, a' húzást abban hagyván, ismét megrövidül; az alfél vagy természetes, vagy laposabb ennél, a' czomb mozgása szabad, és a' lábtalpat szépen a' földre alkalmazhatni. -—A' csipcsont elhibbanásánál, melly a' szálagok gyöngesége és gindársága által okoztatik, a beteg reggelenként kevesebb fájdalmat, estenként pedig többet érez, az egyik csipcsont magasabb a' másiknál, a' végtag mindjárt eleintén rövidebb, és szelid húzás által meghosszabbitathatik.'—A' csipfájásnál a' fájdalom vagy az ül'—vagy a' czombideg járását követi, az egész czombban zsibbadó fájdalom ered, a' két nagy tompor helyzetében , és a' két végtag hosszáságában semmi különbséget nem tapasztalunk. —A' fájdalmas fehér daganattal (phlegmatia alba dolens) , a' horpaszkelevénnyel, és a' czomb eredeti ficzamodásaival bajos a' csipzsábát öszvezavarni. 207. S. Az izülésnek halál után tett vizsgálatai a' baj fokának és eredeti fészkének különbségéhöz képest különböző változásokat adnak előnkbe.—A' betegség korábbi időszakaszában a' czombfej porczos héját gyuladva, és kifekélyedve, annak szivacsos állományát, íntkabbarr^aziznédvhái'tyát is, gyuladva, a'tokszálagot dagadva találjuk, midőn még a' czomb görgeteg szálagát, az izvápával való öszvefüggést öszvetartani látjuk. A' betegség későbbi időszakaszában a' czombfej, és izvápa porczos héja már megvesztegetődött, az elsőbe csontszu esvén, nyakátul nem ritkán egészen megválva látszatik, a' csontszuvas romlás egészen a' medenczeüregig hat; az iznedvhártya és tokszálag egészen meg- . változtak, fölernyedtek, 's elromlottak; az izülésben és az izmok közt geny gyülemedik öszve. Ha az izfcj kime