Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

420 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. 205. S. A' betegség csak halkkal men a' harmadik időszakaszba által; a' beteg végtag megrövidül, mégpedig vagy a' czombfej kimenyülésében, vagy ha ez, és az izvápa ,csontszu által igen megvesztegettettek, mert eldcor a'megkisebbedett izfej a' megnagyobbodott izvápába mintegy belesüpped. Ollykor ezen változásoknál vége szakad a' betegségnek, a' fájdalmak enyhülnek, azon helyen, hol a' kiíiczamodott czombfej nyugszik, mélység támad, vagy az izvápába süppedő czombfej az izvápa fölületével öszvenő, és a' beteg, gyógyíthatatlan biczegés maradván viszsza, az egyebb bajtól megmenekedik. Többnyire azonban ezen időszakaszban az egész csipizülés körül fájdalmas hullámzó daganat szármozik, melly végtére fölfakadván , belőle geny áradoz nagy mennyiségben; a' genyrosz minémüségiivé leszen; a' kelevénynyilásokba tolt kutasz csontszuvas megromlásokat jelent, a' beteg' életereji aszlá3 által vesztegetetnek.—Csak ritkán forranak be ezen nyílások, a' mennyiben a' genyedés kevesbedik, ys csontdarabok málladoznak le, stb. A' végtag megrövidülhet, a' nélkül , hogy a' csontfej az iz~ vápábul kicsuszanjék, vagy hogy csontszu által elrontassék, a' mennyiben az izmok ószvehuzódása által az izvápának fölső széléhöz nyomatik , és az előrejárt szenv által táplálódása viszatarlatik. Ily— lyenkor a' tagrövidülés csak csekély, mellyet leginkább a'test egyenes állása közben tapasztalhatni. Brodie 1') szerint a' czomb meghosszabbodása a' második időszakaszban nem valódi, 's csak olylyannak tetszik lenni, azt a' medencze megváltozott állásátul véli szármozni; a' mi ha némelly esetben ekkép van is , benünket azonban a' csont valóságos meghosszabbodásáról a' két végtagok hoszúságának pontos öszvehasonlitása, úgy a' beteg vizirányos háti helyezetten feküdvén, a' csipcsontoknak állása mindenkor meg fognak győzni.—Rust 2') figyelmessé tesz beniinket hasonlókép a' medenczecsontok fölfele való billenésére, mellynél a' láb meghoszszabbodása csak csekély, vagy egészen hibázik. — A' láb meghoszszabbodása nem a' czombfejnek öregbedett tériméje miatt történő erőmüves kicsuszanásán alapodik, hanem a' tokszálag gindársága, ennek nedvek által való kitágítása, és az izmok petyhüdsége által okoztatik. Ezt bizonyítja főkép a' meghosszabbodott czombnak természetes hosszaságára való viszatérése , izzó vas , és más effélék által, a' mi lehetetlen volna, ha a' meghosszabbodásnak oka a' czombfej nagyobbodásában helyeztetnék. — A' czombfejnekkificzamodása, mellynek a' harmadik időszakaszban nem. épen szükségkép kell történnie , az izmok történetbeli öszvehuzódása , a' beteg helyezet és mozgásai által szokott okoztatni. Ezen ficzamodás többnyire hátra, és fölfelé történik, be — és lefelé pedig sokkal ritkábban. Az első esetben látszatosan rövidebb a' végtag, az alfél domború, tekés , és a' láb befelé fordult; a' második esetben a' végtag hosszabb , az egésségestől el-