Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

III. SZAKASZ. GYULADÁS KÜLÖNÖS ÉLETMÜVEKBEN. 117 189. 5. A' gyuladás külső oknak lévén következése, a' kórjóslat kedvezőbb, mintha a' baj belsőbül származott volna. Eleintén ezen betegség czélszeres orvoslás által elszéllesztethetik , később , ha már a' nedvkiöntődés megesett, az oszlódás csak lassan történhetik, és ekkor gyakorta több időre, vagy az egész életben az izülésnek daganata marad hátra. Ha már az iznedvhártya és az izszálagok igen megvastagodtak és fekélyesek, ha a' csontok, és porczok már sértve vannak, ha már tályognyilások látszanak: akkor a' legszerencsésebb kimenetel a' tagmeredés (ankylosis), a' legtöbb esetekben pedig a' tagcsonkitás az egyetlen egy életmentő szer. 190. S. A' gyógyítást a' gyuladás okai, és fokai szerint rendelj ük. Ha az izülésbeli baj közönséges betegséggel áll öszveköttetésben, akkor az ellen czélszeres utmódot javaslunk. A' gyuladás nagy fokban lévén jelen, közönséges , de még inkább ismételt helybeli, nadályok, vagy véres köpölyök által tett vérbocsátásokat, és ólomvizzel kevert hideg borongatásokot parancsolunk; midőn pedig már a' daganat jó nagyra nőtt, meleg borongatásokat, vagy lágyitó pépegyveleget rendelünk. A' gyuladás alattomos lefolyásánál kezdetben a' köpölyök elégségesek. 191. S. A' gyulasztó időszakasz elmúlván, de még daganat, (az izüregben nedvkiöntődés) lévén jelen, az oszlódást hólyagtapasszal segítjük, mellyet az egész izűlésre, vagy hozzá közel alkalmazunk, és helyét több ideig legalkalmasabban szabboróka írral (ungv. sabinae) nyitva tartjuk. Az oszlódást előmozdítják ínég a' káforral, és hugyanyléllel (liquor ammonii caustici) vegyitett higany kenőcsnek bedörgölése, Minder leiével tett borongátasok, és az oszlató tapaszok , u. m. az cimónatapasz (empl. de ammoniaco) csillaeczettel 'stb. A' meredség ha az izülésben több ideig hátramarad, szállékony bedörgöléseket, fördőköt^irözöneketT^és a' tagnak vigyázva tett mozgásait kívánja. 192. S. Ha az iznedvhártya megvastagodott, a' forró állapot idültre változott volna, már akkor csekély számban ismételve nadályokot rakunk, az ezek által okozott orbáncz elmultáig minden izben várakozván; — ha a'daganat lágyul, könnyed nyomást, szállékony- és higany- vagy iboló-