Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

.116 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. pedig valamelly betegség más részrül tért ide. Az iznedvhártya életbeli tulajdonságánál fogva a' gyuladásnak gyakorta alávettetik, melly lassú lefolyású, és kezdetben az izűlés munkásságát csak kévéssé sérti. Eleintén csak csekély a' fájdalom, melly ha bár az egész izűlést elfoglalja is, egy helyen mégis legerősebb. Ollykor a' fájdalom azonban igen nagyra nő, láz jár hozzá, és a' tagnak mozgása lehetetlen. A' foglalvány bizonyos idő múlva földagad, a' daganat hullámzó, az iziilés idomához képest különböző alakú, ott legnagyobb, hol a' lágy részek a' tágulást legkevesebbé ellenzik. Ha a' gyuladás sokáig tart, vagy gyakrabban tér talán viszsza, akkor az iznedvhártya és izszálagok gindársága és elfajulása által pártoltatván, a' daganat lassanként merőbbödvén és nagyobbodván, nagy fájdalmak, álmatlanság, aszláz 'stb jőnek elő, a' daganat több helyen fölfakad, és a' beteg ereji enyésznek. A' legszerencsésebb esetben tagmeredés (ankylosis) származik. — Ha a' gyuladás igen alattomos, és ha a' baj az iznedvhártya fólernyedéseig nem fejlődhetik ki, akkor az izvizkórba, vagy a' szálagok petyhüdségébe mehet által; valamint főképen, ha a- gyuladás az izszálagokat lepi meg, ezeknek a' tag megakadályozott mozgásával, vagv nagyobb 's kisebb hajlottságával járó megvastagodását, és a' bennök történt földes anyagok lerakodása által (főkép a' köszvényes gynladásóknál) daganatokat és csomókat okozhat. 187. S. Az izűlés megtekintése halál után a' baj kisebb fokánál az iznedvhártyát gyuladva, az izüreget pedig vékony nedvei telve adja előnkbe. Nagyobb gyuladás után az izszálagok megvastagodását, az iznedvhártyának szivacsos , húsnemű, fehér csikókkal kevert gyurmává való fölpöífedését, sárgás fehér pelyhekkel vegyült nyirknak meggyülését, végre a' porczok megromlását, a' csont izvégeinek szuvát fedezi föl a' bonczkés. 188. I Az iznedvhártya gyuladása leginkább a' fölületes foglalványokban, főkép a' térdizűlésben szármozik örömest, még pedig erőmüves sérelmek, meghűlés, csiiz, köszvény, bujasenyv, takar, higanyzabálás által. Ezen gyuladas egyszerre, vagy egymás után több izüléseket lep meg. Belső okbeli mozzanaton alapodván, lefolyása többnyire lassú.