Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)
.112 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. köröm körül lévő lágyrészek komor vörösségével és daganatával kezdődik, a köröm, és lágyrészek közül eves nedv szivárog, a' köröm' tövénél fekélyedés kezdődik, a' közelfekvő részek dagadtak, komorvörösek, és a' geny, mellyet a' fekély önt, rosz, és büdös. A' köröm sziliét elveszti, szürke , vagy feketévé lesz, többé nem nő, lígy hogy rövidebb, és felényire keskenyebb lesz, ollykor pedig egészen elenyészik , lígy hogy csak itt ott láthatni néhány szarncsikokat helyette; némellykor még is egy darab a' taplós hús alá rejtekezik belőle. —Ezen állapot több évekig tarthat, melly idő alatt a' kéz- vagy lábujak képtelen gyurmává változnak. Ollykor ezen baj igen fájdalmas, főkép tapintás közben; menés és állás alatt a' taplósságok vérzenek, mellyek nem úgy mint a' köröm - húsbauővésénél, hogy csak az oldalon termődnének, hanem a' köröm tövénél is képlődnek. 182. Ezen bajnak okai majd helybeliek, erőmüves, vagy vegyneművek, p. o, a' lúggal bánóknál; — majd közönségesek, u. in. sömörös, de legfőkép bujasenyves betvegy. niykor a' baj egyszerre több kéz- vagy lábujakat lep meg, ollykor a' kéz- vagy lábujak közötti tájon származó apró fekélyekkel kezdődik, mellyek a'körmök felé harapódznak; a' köröm ön tövénél magátul fölválik; az egész baj többnyire higányféle szereknek nem enged. 183. Ezen baj orvoslására az okok különbségehöz szabva illő belső szerek, kivűl pedig a' láb csöndes tartása mellett az izgatásnak fokához képest nadályok, lágyitó borogatások , fördők , és más effélék kivántatnak. -— A. Cooper reggel és estve egy szemer mákonyt, és édes higanyt, 's ezen kivül szárcsagyökfőzetet ajánl, fölrakásra pedig a' mészvizben (licpior calcis) olvasztott édes higanyt javasolja, mellybe tépetek mártatván rakatnak föl, és olajjal kent selyem darabbal fedeztetnek. — Ezen gyógybánás foganat nélkül maradván, Dupuytren, és A. Cooper szerint a' körmöt termesztő fölületével együt szükség lemetszeni.— Dupuytren szerint a' láb veszteg maradás végett megfeszítetvén, a' sebész balkézzel a' beteg ujat megfogván, a' körmöt tart>ó bőrbe, a' körömtül mintegy három vonalnyira egyenes kusztorával egy mély ezen bőrmegkettőztetéssel párhuzomos félkőrképű bemetszést teszen. Mostan a' segéd az ujat tartván, e' közben a' mütevő a' sebszegélyt hátulról előre