Chelius M. J.: Sebészség. A 4. öregbített és javított eredeti kiadás után .. fordítá BUGÁT Pál. 1. köt. Buda, Egyetemi, 1836. (r.sz. 1820)

.94 I. OSZTÁLY. GYULADÁS. IV. Hudcső lob. J. ALLEN , de fluoris albi charactere ac notis , quibus cum gonnorrhoea convenit vei diliért, et utriusgue curatione. Lugd. Bat. 1751. 8. J. A. MÜRRAY, de matéria arthritica ad verenda aberrante : in J. P. FRANCK delect. Opuscul. medic. p. 5. E. G. BALDINGER , Programma, quo gonorrhoeae ab araore meretricio virus venereum defenditur. Goetting. 1778. 8. HECKER'S, Abhandlung über den Tripper. Leipz. 1787. 8. J. C. TODE , über die Erkenntniss und Heilung des Trippers. Koppenh. und Leipz. 1790. 8. J. C. M. P. ANSIAUX , sur la blenorrhagie. Paris. 1807. 4. AUTENRIETH , de morbis quibusdam , qui gonorrhaeam male tractatam sequuntur. Tübing. 1807. 4. CULLERIER'S Abhandlung über Tripper und Nachtripper , Bubonen und Schanker. Mit Zusätzen und einem Versuch über die Entstehung der Lustseuche. Herausgegeben von J. K. RENARDI. Mainz. 1815. 8. EISENMANN , der Tripper in allen seinen Formen und in allen seinen Folgen. 2. B. Erlangen 1850. 8. Ezeken kivül lásd a' bujasenyvről szóló közönséges munkákat, mellyek a' bujasenyves fekélyeknél hozatnak föl. ' 144. S. A' hudcsö belső hártyájának gyuladása (takár,— blenorrhoea , ondószivár-— gonorrhoea, hudcsö takony özöne — blennorrhagia urethrae, hudcsölob -— urethritis, — hudcsö fáj dalom -—urethralgia — vagy köznyelven kankó ) a' hudcsőnek minden idegen tes t által tett izgatásábul származik , ii. m. köszvényes, csúzos , mirigyes csipőségekből, de leginkább elhálásbeli fertezés által. 145. S. A' takárnak tüneményei és lefolyása igen különbözik. Hosszabb vagy rövidebb időre a' tisztátalan közösülés után, többnyire 6—8—10 napra a' férjfiaknál a' hudcsö nyílásánál viszkető érzelem támad, melly gyakorta az egész makkra elterjed, az említett nyílásnak szélei valamennyire földagadnak, megvörösednek, a' vizellés fájdalmas. Néhány nap múlva eleintén inkább savós, későbben vastagabb genynemű, sárgás fehér nedv folyik a' hudcsőbül. >— Gyakorta a' fájdalom csekély, gyakorta igen erős, a' mony' gyöke felé terjeszkedik, maga a' mony is földagad. A' hudcső nyílása igen meggyulad, megkérgesedik, a' hudcső csator-