Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

50 nek föl

y de még többeknek van mesterségei elkészítésre szükségök. Azonban természetes állapotjokban is vagy egyesen vagy öszvetéve használtatnak, midőn is olykor némely rejtemények is tétetnek a természetes eledelekhüz. Az eledelek pedig magok magokban egyesen vagy üszvetéve a rejteményekkel, a víznek és melegnek küzben járása által készítetnek el. Mely készítésnek külömbféle egyes vagy öszvetett czélja vagyon; részről hogy az eledelek az ínynek jobban tessenek, részről hogy azok könnyebben fülvétethessenek , és küvetkezüleg annál könnyebben megemésztethessenek ; némelykor hogy a készítés által a romlástól megőriztethessenek, olykor ha lehetséges , hogy a szerencsés küzepszerüségnek nem igen kedvező természetes eledelek mesterségesen olyakká váljonak , hogy e ként általok a szerencsés alkotmány mégszereztethessék, és megtartathassék. Ugy az első rendbeli eledeleket a második rendbeliekkel, a harmadik rendbelieket a negyedik rendbeliekkel bizonyos rejteményeknek közben járása által üszvetévén, alkalmos eledelekké lehet változtatni. Az első czélt kivévén , mely nem ugyan éppen haszontalan, mégis a legcsekélyebb értékű, a többiek, mind czélerányosabbak , a honnan ezen czélokat amannak eleibe kell tenni 4 hacsak egyebbként üszve nem jő nek. 70. S. A többnyire némbereink és szakácsaink által végbe vitetni szokott eledelek elkészítésének nemeit, melyeket a szakácsmüvászség ad előnkbe, három rendre lehet osztani: vagy t. i. a növenyes eledelek, vagy az állatiak magok magokban , vagy pedig a kétrendbeliek öszvetéve készítetnek el. a.) A növenyek legfölebb idombeli vagyis munka-