Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

13 18. Az alkotmánynak alapját a szüléktől fogamzás alkalmával nyert töhb vagy kevesebb életerővel biró, többé vagy kevesbé tökélyes életművezetség' teszi, mely alapra az ösztönöknek közbenjárása által épül az egésségnek gyöngébb vagy erősebb épülete, az alkotmány. — Ha az ösztönöknek az ingékony sághoz való arányait vizsgáljuk, ugy találjuk : bogy az ösztönök az alkotmány alapjára, vagyis a sziilőktül vett életerővel biró életiniivezetségre nézve vagy kellemesek, vagy kellemtelenek; ímámosak (indifferentes) nincsenek, legalább eleintén, ezekké csak akkor lesznek, midőn már egyebként is tulajdonságbeli ellentételben lévén , életmiiségünkkel , a gyakor velők való élés által második természetté, vagyis szokássá, az az ímámosakká váltak, az az olyakká lettek, liogy jelen lévén az életmüségben, sem kellemes sem kellemtelen érzéseket nein okoznak, de midőn hibáznak , külömbféle bajokat, a legkellemtelenebb érzéseket hozzák elő. 19. S. Az alkotmánynak volta függ tehát a sziilőktül vett életerővel biró életmüvezetségtől, és az erre munkálódó ösztönöktől, melyek által a'maban az ingás jő elő , az az a belső erő külsővé válik , vagy másként az életmüvezett anyagban lekötött erők tiszta állapotjokba ismét de már módosítva , az az külső életerőve változva visszatérnek. Az alkotmánynak alapja szabad akaratunktól nem függ , de az ingásnak vezetése részről egyenesen , részrdl közbevetve szabad akaratunk alá vetetett; ezen szabad akaratunktól nem egyenesen hanem közbevetve függő ingással, mely az állati élet életmüveinek , leginkább a vérkeringésnek rendszerére perdült uiű-