Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

14 ködéseitől függ, a legszorosabb értelemben vett táplálódás a legközelebbik öszvekütetésben áll , mely is az eredeti parányéletmüvezetséget ápolván, azt szüntelen fúl fölújítja. — Ki tetszik innen , bogy mi az ingékonyságnak bölcs vezérlése által az alkotmánynak jó alapját megtarthatjuk , sött a roszat is némineinűképp megjobbíthatjuk , valamint annak oktalan vezetésével a jót is elronthatjuk , a roszat pedig csak hamarjában tenkre tehetjük„ 20. SMi az alkotmánynak három faját vesszük föl, t. i, durva vagy erős, közepszerű vagy szerencsés, és finom vagy gyönge alkotmányt. Némelyek szerint az alkotmánynak ezen három faja ugyanannyi mérsékményt tesz , t. i. az első az ugy nevezett bajnok (temperamentum athleticum) a középső a mérsékleti (t. moderatum) az utolsó pedig az ideges mérsékményt (t. nervosum, lxysteri— cum, hypochondriacum) teszi ; meg is keíl vallanunk, hogy ezen két fogai egyik a másikhoz igen közel esik , az alkotmánynál mégis nevezetesen az ösztönök kellemes vagy kellemetlen voltokat vesszük leginkább tekintetbe , mit a mérsékményeknél az ösztönökre nézve csak általánosan cselekszünk , továbbad , hogy , mint ki fog tetszeni, az alkotmány javítására vagy roszabbítására a szabad akaratnak az ösztönök és élettudományos működések vezetés^által nagy befolyása van, a inérsékmény pedig az akarat által közbevetetlen nem változik, hanem vagy az alkotmány változtával közbevetve, vagy idővel maga magátul változik; végre, hogy az alkotmány inkább a parányéletmüvezetség tömőtségéből vagy vigályságából szárinozván, az egyenesen ebből eredő belinger által vezérli az ember működéseinek, és az ösztönök kiválogatásának folyamatját; a inérsékinény pe~