Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

12 ratóira nézve ingékony-tompának , a másik tompa-ingékonynak, a harmadik tompának, a negyedik ingékonynak mondatik. — A remekkép mérsékménye a négy sarkalatosak szerencsés és egyenlő vegyítéséből kerül ki ^ honnél is, minél jobban kidiindükiik az egyik egyiknek bélege, annál alább száll egésségének tükélysége, annál közelebb esik az egésségnek végső határához} de azért meg .nem szűnik egésségnek lenni, mert ennek leginkább megkívántatott bélege, legalább az első, meg vagyon benne. 17. S. Mind ezen inivoltos és szükséges sajátságaikon kiviíl az embereknek, melyekből, őket külümböző állpontbul tekintvén, lesznek és vannak, és melyekre nézve az ember egésségének határai majd tágabbak majd szűkebbek , bir még az emberi életműség bizonyos tehetséggel , mely azt teszi, hogy ezen tehetségnek csekélyebb, vagy nagyobb ereje szerint az egésség tágabb vagy szűkebb korlátok közé ejtessék. Az t. i. az alkotmány, (Constitutio) mely az életinűségnek a külvilághoz képpest azon aránya, mely által ő, a fölvett még pedig tágabb értelemben értett ösztönöket csekélyebb vagy nagyobb erőlködéssel képes a maga hasznára fordítani. — Minél trosebb az alkotmány , annál nagyobb részt foglal el magának az egésség az élet köréből, annál erősebbek sorompói , következőleg annál kisebb rész jut abból a betegségnek , annál inkább tehetetlen az egésség sorompóin áttöretni. Ellenben minél gyöngébb az alkotmány annál kisebb részt foglal el magának az élet köréből az egésség , annál gyöngébbek sorompói , következőleg annál nagyobb rész jut az élet köréből a betegségnek, ez amiál könuyebben áttöret amannak gyönge sorompóin.