Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

11 15- S. Az egésség remekképe ugyan többi tulajdonságai közt az életidőre nézve az élet derekán díszlik leginkább, és ezen időszakaszban mutatja magát legfénylőbb dicsőségében ; azonban az ezen életidőtül két irányfelé távozó más koracsok , t. i. a kifejlődés, és visszafejlődésnek éleiidejei sem zárják ki az egésség fogatját, mert az egésségnek többször említett három föltételeivel hasonlólag birnak , őket tehát mint az egésség végső határaihoz többé vagy kevesbé közel eső, ugyancsak az egésségnek kisebb fokait szükség tekintenünk. 16. 5. A mcrsékmény (Temperamentum) fogatja a folyó részek külömbüző minémüségökből , ezeknek a njerő részekhöz való külömbüző mennyiség - és minéműségbeli arányokból, továbbad a merő részeknek , nevezetesen a három főrendszernek egyik a másikhoz képesti nagyobb vagy kisebb kifejlődéséből, úgy végre ezeknek a külső világhoz való viszonybeli képességükből kerekedik ki ; mely szerint, a mint ezen tulajdonságok az egymis emberekben véghetetlenül módosítatnak, úgy eszünk szerint fül kell azt tennünk , hogy minden embernek kiilünös tehát egymis mérsékménye (Temp. individuale) legyen. — Ámbár pedig a mérsékmények véghetetlenül változónak , a tapasztalás és tudomány mégis mindazokat négy sarkalatosakra (Temp. cardinalia) birta szorítani , melyekliüz t. i. mint példányokhoz a természetben előjüvő egymis mérsékmények tübbé kevesbé hasonlíta-r nának. A sarkalatos mérsékmények a folyó részek i elő-? kelőségére nézve véres, (t. sanguineum) epesáros, (t. mer. lancliolicum) fehérturhás (t. phlegmaticum) és epésekre (t. cliolericum) osztatnak; az első az ingékonyság gyá^