Bugát Pál: Éptan. Pest, Landerer, 1838. (r.sz. 2283)

9 zonak e? ily állapotok, a betegség eldjáró jeleinek avagy a neki készülésnek időszakasza, és a lálbadás. — Mi magunkat az egésség föltételeihüz alkalmozván, a lábbadást egészen meggyőződve, a betegség nekikészülésének időszakaszát pedig csak föltételesen , az az csak azon esetre számítjuk az egésséghöz, hogy ha bár az ingékonyságban > vagy a folyó részekben, avagy mind a kettőben is némely beteges változásokat tapasztalunk is , de ha még a belső élet, vagy is a merő részek paranyéletmüvezetségét elváltozva lenni okosan föl nem tehetjük , addig csakugyan betegséget sem mondhatunk jelen lenni 5 mely két állapotot a kórtudományban világosabban látandjuk , hol is őket a betegség szakadatlan lefolyásának tisztább előadása és fülfogása végett fogjuk bővebben érinteni. 12. S. Az egésség föltételei közt sem a térrZl, melyet az életműség foglal el, sem az idórül, melyben az életinüves test élete tart, nem emlékezénk, mivel az életműség és az élet ezekkel szükséges viszonyban lévén , őket előleg föl kell tennünk , és így magok magoktul is ér tetődnek } aztán meg azt sem állíthatjuk , hogy a' térnek és időnek az életinűségre és az életre, az egésségre meg a betegségre oly nagy befolyása volna. — Aparányéletmüvezetség ugyan tulajdon és meghatározott tért foglal el, maga a kifejlődés is körül belől bizonyos időt kíván ; de midőn a tért és az időt az egész életműségre, és ennek általános életére alkalmozzuk, azoknak oly anjnyira kiszabott voltokat nem tapasztaljuk. 13. SUgyanis a térre nézve a kis embernek nem kevesbé