MOLLER Carolus Otto: Consilium medicum - PERLICI Dániel: Testi békességre vezetö uti-társ - PERLICI Dániel: Medicina pauperum - Budán, Veronica Nottensteinin, 1740. (S. 0670)

MOLLER Carolus Otto: Consilium medicum. Az az: orvosi oktatás, miképpen kellessék e'mostani pestisses és egyéb mérges nyavalyáknak bé-rohanásokban...örizésképpen az embernek magárul gondot viselni...magyar nyelvre fordittatott....megbövittetett Perlici Dániel...által. - Budán, Veronica Nottensteinin, 1740. Koll.1.

PR^SERViTIVÄRUL 5 w II. Az> faokott Prafervativdk réfaérüh A Z Prtfirvativák mindennek ugyan , (e) de kivált azoknak^ az kik tavafzal avagy őfzel, laxativákkal, ér vágáflal, vagy kőpő­lyőzéflel s' a' félékkel magokat tifztitatni fzoktak, az moftani vefze­delmes údőben igen fzúkségeflek, (f) és így míg ép erővel bírnak, azokat continuállyák, és femmi módon abba ne hagyák, mivel az il­lendő údőben meg-tifztitott teil, olly könnyen az méregnek bé fzi­vá<=á­is rebus fordidis őc palatui adverfis, item, praeter innumera documenta ima­ginationis Gravídarum, de purgatione cx confpeftu folűm purgantis videSaL­muthi Cent\ 111, obf. 14. de cadcm ex purgantis folűin mentione orta. vide Mifcell, Nat. Cur, D, /, A. 111. olf. 152. Bartholini Aőta HafFnienf. Vol. V> obf 49. De purgatione per imaginationem generata Mifc, Nat, Cur. Dec. 1. A. VII, olf.21%. Bee. 1. A. IV. obf. 160. A. X. p. 137. De purgatione ex­purgantis folűm odoré vid, Salmuthi Cent, III, obf. 8, De puella rhabarba­rum exhibítn~ r<>~>—, j . t A^ pr^atinme cxpicnic menfuram. Mifc. Nat^ Cur. uec. 7. A, 111. obC. 234. De febri ex inaaginatione Mifc. Nat. Cur. Bee. 1. A. 11. obf. 165, De mola imaginaria vid, Tulpii obf, Lib. 1, cap. 19. De Variolís ex confpeftis variolis erumpentibus vid. Pechlini obfer, Lib. 111, AT, 23. De canitie ex metu mortis una nofte fuborta vid. Lemnii de occult. mir. natúr. p. 15. 380. Aventini Annál, Lib. VII. (á) Valakik fok féle ímaginatiokra, félélemre, apprehenííokra hajlandók , azok többire mind elméjckben , mind tefíekben egéfségtelenek. Elméjekbtn töb­bire valami titkos affeítus, vagy nyughatatlanság, türhetetlenség, kényeség, lágyság, felettébb való érzékenség, egy fzóval az lelki nyugodalmon éskerefz­tényi virtufokon , s' esőn kivül való állapot, gyótri azokat, ugy hogy maga Jelki s' tefti ftatusával meg nem elégedvén, nem nyukízonak a' magok Ifteni. ben, hanem többire ollyan külső ártalmas dolgokra vigyázván, onnan vár­ják a' magok nyugodalmát, Teßekben pedig ezen lelki palíiok fzintén ollyan érzékenséget és rendetlen indulatokat bé oltanak, midőn minden affeftüsző­képpen félelem, rettegés, büfulás, gyötrelem után, mindgyárt fzenved a' teft, azért az ide s' tova kapdosó lélek, az teílnek egéfsége, annak akadályai, vagy vefzedelmei után fokát gyötörvén magát, a' tefiet-is a' maga nyughatat­iansága után húzza; onnan vagyon, hogy az félelmeíTek, apprebenfívufok többire betegeskednek, és Peftiskor mindgyárt oda vannak. Az ollyanokkal másképpen nem lehet bánni, hanem félelemmel, rettegéííel, búíuláfíal ellen­kező affeótuft indítván, reménséggel, bizodalommal, és pefíiífes, ám bár köz­zel lévő vefzedelemnek, contemptuífal ,és azokról való tellyes períuafiokkal, az imaginatiojál, és az által a' tefiet-is afficiálni keli De vi imaginationií ad

Next

/
Thumbnails
Contents