Benkő Sámuel: A fekete epés mértékletnek és az alatt el-rejtezett számtalan tündéres betegségnek....leirása... - Pest, Trattner, 1791.

I. rész. A' fekete epés mértékletnek eredetéről és elő-menéséről.

Iii 25 lehetséges mefterségekkel, és találmányokkal, mellyekkel Ők az izet ésízagot az étkek el kéfzittésében, és külömbségében meg tudják adni, gyomrának meg terhelésére izgattatik. Mindezek azt mivelik, hogy Ó vaílag, kövér, nehéz,, fel fútt, bore lágy, fzép, lima, fefzes légyen. Az Ó ín^s-hufai (muscle,J puhák, íimák kövérek Vér-edénnye;t az üreges-hártyának íirtól való ki toméfe nyomja, tsontjai hofzízak, nagyok, fpongyiáíok, és porhanyófok. Tsuklói nagyok, és a' tsont - kötelei vaftagok , tagjai ha fzintén magokban nagyok-is, még-is a

1 teli: nagyságával és vaftagsá^ával egybe vetve igen kitsinyek. Gyomra és béle igen tágafok, hártyájok pedig vékonyok és kövérséggel meg tölték. Mája is rendkivül való nagy, lágy, és porhonyós. A' gyomor nagy ikrája és a

} vesék nagyok, fonyadtakés kovérefek. Hájarendfelctt való nagy , lágy , hofzfzú, fzéles, és vaftág, és a' béleket bé fedi egéfzfzen a'medentzéig. A' has hufas-inak vékonyok, fzélefsek és majd két annyi hofzfzaságokra ki nyújtatva vasrynak, mivel szokat a

1 hasba lévö felettébb nagyra nött belső réfzek ki felé terpefztik. Éppen ezen utóbb emlitettok az által-rekeztó hártyát ( diaphragm.) mintegy erővel a' mejbe fel nyomja^, mellyel a' tüdo

! n-k és a' fzivnek alkalmafint egyben kell fzorittatattni. Ez is az oka, hogy az ollyatén kövér embereknek mej-ürege nem olly tágas, minta' külső tekintetre láitzatik-