Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

Tabló - Urbanisztika Balkanica - városetnológia Délkelet-Európában. Ethnologia Balkanica. Journal for Southeastern Antropology 9-10. Mészáros Borbála

amelyek az Ottoman éra alatt is bolgár városok voltak, és ahonnan egykor elindult a bolgár felszabadítási mozgalom. Bár a multietnikus városok gyakran a kisebbségek legfőbb kulturális bázisai lehetnek, identitásuk sokszor mégis inkább a vidékre, a falusi múltra hivatkozik. Mirjana Pavlovié (Belgrád)

13 a temesvári szerb kisebbség etnikai identitásával kapcsolatban azt állapítja meg, hogy a temesvári szerb közösség nem tudja magát mint városi miliőt definiálni, inkább a régi falusi életformával azonosul: identitását a falusi szerb élet iránti nosztalgiájában találja meg. Olyan kulturális ellentétpárok szerint értelmezik magukat, mint rurális/városi, homogén/heterogén, múlt/jövő, valamint központ/periféria. A migráció és a belső urbanizáció problémái A városi népesség arányszámának jelentős növekedése a második világháború utáni évtizedekben következett be Délkelet-Európában. Ezt a gyors urbanizációt két eszmevilág is támogatta: egyrészt az uralkodó ideológia, amely a társadalmon belül a munkásosztály vezető szerepét hangsúlyozta, s így szorgalmazta az ennek az osztálynak helyet adó települések, az ipari városok és lakosságuk számának bővítését; másrészt a fiatal nemzetállamok határainak megszilárdulása lehetővé, sőt szükségessé tette a nemzeti területek fővárosának és városhálózatának megerősítését, az új államterületekhez való igazítását (Hardi 2007). A népességbeli urbanizációval járó belső, mentalitásbeli urbanizáció problémája a konferencia egyik hangsúlyos témája volt, amely már az egyetemi oktatás keretén belül is megjelent Szófiában.

14 A I 9. század végétől a falusi életutak szinte kötelező részévé vált a városi alkalmi munka, cselédkedés. Evvel a jelenséggel foglalkozik Petko Hristov (Szófia), Konstantina Bada (loannina) és Dániel Koleva (Szófia) tanulmánya is.

15 Hristov a I 9. század végi szófiai bérmunkapiacról ír, amely nagy szerepet játszott a környék intim falusi patriarchális világának városi mintákkal való ellátásában. Bada egy görög kisváros példáján keresztül mutatja be, hogy a női életutakban különösen fontos a városba való beilleszkedés élménye és emlékezete. A beilleszkedés egyben egy speciális városi térérzékelés kialakítását is jelenti, a migrans nők számára azonban a városi tér át- meg átszövődik a falusi struktúrákkal: szomszédság, a hagyományos nemi szerepek és a rokonság hozott mintáival. A városi beilleszkedés élménye az életút folyamán elismerést vált ki a falusi környezetben, hiszen a nők jövedelemszerző tevékenységükkel ^2 nagyobb befolyással vannak családjuk életére, ami a nemi szerepek mintáiban is vál^2 tozást hozott. Koleva másfél száz idős emberrel készített interjún keresztül vizsgálja a migráció 23 motivációit és az életútra tett hatását. A vizsgálat szerint a városba vándorlás nemcsak ~£ térbeli, hanem szociális mobilitást is jelent: ezért a normálisnak tekintett, sikeres életutak természetes velejárója a városba vándorlás. Az interjúk tartalmi és formai elemzésén keresztül arra kérdez rá, hogy az életút ezen informális követelménye hogyan jött létre, és miként befolyásolja az egyének önértékelését, -értelmezését. A migrációt az interjúalanyok a falusi elvárásoknak megfelelve pusztán gazdasági körülményekkel magyarázzák, holott jelentős szerepet játszott a városi élet csábító ereje, a városi szo286 cialista propaganda hatása, a falusi társadalom kötöttségeitől való szabadulás vágya