Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

MÉSZÁROS CSABA: Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában

környezetre, párhuzamosan azokkal a társadalmi szabályokkal, amelyeket magasabb szinten az orosz állam hoz létre. Külön bonyolítja a helyzetet Anaabyr megyében az a körülmény is, hogy a terület Jakutiának etnikailag igen vegyes vidéke, hiszen településein szahák, dolgánok, even­kik, evének és oroszok élnek. Közülük is különösen izgalmas a dolgánok esete; hete­rogén identitásuknak és származásuknak (szaha, evenki, orosz és szamojéd eredetet feltételezve) külön fejezetet is szentel Aimar Ventsel (234-254)­7 A dolgánok, miköz­ben a szaha identitás pozitív elemeit magukénak tekintik, saját, helyi dolgán identi­tással is rendelkeznek, amely talán nemcsak belső igényből jött létre, hanem azon egyszerű tény hatására is, hogy a szahák még ma sem tartják valódi szaháknak azokat a szahául beszélőket, akik evenki módra rénszarvast tartanak, vagy akiknél feltételez­hető az evenki ősök megléte. A szahák (és különösen a Jakutia központi területein élő szahák) számára a dolgánok tehát, bár a szaha nyelv egy nyelvjárását beszélik és ren­delkeznek szaha ősökkel, sosem lesznek igazi szahák, csak tongusok. 8 Ez a sokszínű identitás és multietnicitás igen speciális közegét adja Ventsel terepmunkájának. Végezetül a terep, Anaabyr megye sajátos helyzetének még egy vonására kell rá­mutatnom. Jakutia nyugati megyéiben, délről észak felé haladva egymás után tárt és tár fel gyémántbányákat az ALROSA, a gyémántkitermeléssel foglalkozó, döntően fö­deratív kézben lévő vállalat. A gyémántbányászat, amely Jakutia bevételeinek tetemes, de az orosz állam bevételeinek sem elhanyagolható részét adja, stratégiai ágazat a térség gazdaságában. Az ALROSA ennek megfelelően Nyugat-Jakutia három megyé­jében (Mirnijben, Ölönökben és Anaabyrban) igen nagy befolyásra tett szert. Ez az oroszok által irányított vállalat nemcsak munkásokat telepít le a bányák köré szerve­ződő településeken, hanem a terület mezőgazdasági termelésének fő felvevőpiaca is. Sok esetben ezen túlmenően szinte állami feladatokat lát el, amikor magára vállalja a légi közlekedés fenntartását, vagy amikor tevőlegesen részt vesz a boltok ellátásában. Az ALROSA Jakutia e három nyugati megyéjében megkerülhetetlen tényező, és a rén­tartók életére is komoly hatással van. Esetenként fontosabb közegét jelenti életüknek, mint Jakutia vagy éppen Oroszország. Posztszocializmus posztkolonializmus helyett - a leírás £ (NI I Az elmúlt időszakban elsősorban történészek és mentalitásvizsgálattal foglalkozó Ä szerzők írják le egyre világosabban azt a nehezen kétségbevonható tényt, hogy a cári Oroszország hasonló időben, okokból és eszközökkel kebelezte be Szibériát, mint o ahogyan tették azt azok az európai hatalmak, amelyek gyarmatbirodalmakat építettek JZ_2 ki Afrikában, Ázsiában és máshol. 9 A kolonializmuskutatásokon alapuló szempontokat is figyelembe véve érdemes értelmezni azokat a törekvéseket, amelyekkel a cári köz­igazgatás, illetve a szovjet állam kezeli a szibériai őshonos népeket. A kolonializmus­és „first nation"-kutatásokkal szemben, ahol hasonló jellegű kérdések merülnek fel a többségi társadalom és az őshonos lakosság kapcsolatára vonatkozóan, a Szovjetunió esetében a szocializmus időszaka új kihívásokat jelent(hetne) a kutatók számára. S noha a kolonializmusra (és a posztkolonializmusra) vonatkozó szakirodalom hasz­nálható lenne az orosz és a szovjet állam szibériai szerepének megismerésére, össze- 263

Next

/
Thumbnails
Contents