Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

MÉSZÁROS CSABA: Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában

MÉSZÁROS CSABA Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában A tanulmány az észt antropológus, Aimar Ventsel 2005-ben megjelent kötetén keresztül világítja meg a mai nyugat-európai Szibéria-kutatások legújabb eredményeit és módszereit. A Hallei Max Planck Institut Szibéria kutatócsoportja - amely műhelyhez Aimar Ventsel is kötődik - a posztszocializmus-kutatásokba tagozódik be. Kérdésfelvetéseivel az észt szerző egyrészt a tulajdonnal kapcsolatos posztszocialista gondolkodásmód sajátosságait igyekszik megragadni, másrészt anyagát egy eurázsiai összehasonlító keretben próbálja elhelyezni. Ventsel kutatói szemléletének sarokköveit azonban nemcsak ez a két gondolat adja, hanem a vadászok és pásztorok ökológiájának vizsgálata, illetőleg az orosz állam kisközösségekben (islands of state) való működésének tanulmányozása révén felhalmozódott antropológiai tapasztalatok. A szaha

1 pszichedelikus, sámánisztikus rockzene képviselői (Cholbon, Choroon, Stepanida Borissova és mások) újszerű, hitelesnek tűnő hangzásuk miatt meglepően kiterjedt ismertségnek és nagy népszerűségnek örvendtek a nyugat-európai alternatív zenei életben az I 990-es évek elején. Ma már a szaha rockzene és a „saharoga" stílus népszerűsége meg sem közelíti tíz-tizenöt évvel ezelőtti tetőpontját, de a stílus képviselői még mindig gyakran tűnnek fel különféle európai fesztiválok porondjain. 2003-ban Jakutszkban én is éppen azon dolgoztam, hogy egy szaha „sámánrock"-együttes, a Chysskyyrai magyarországi turnéját megszervezzem. Valentina Romanova - aki végül is részt vett a győri Mediawave fesztiválon - volt a kiszemeltem. Amikor több találkozás és beszélgetés során kiderült, hogy valójában nem kifejezetten koncertszerve- m zőként, hanem antropológusként töltöm napjaimat Jakutiában, Valentina megjegyez- 7 te, hogy egy másik, észt antropológus ismerőse is volt Jakutszkban, Aimar Ventsel. S Azért találkoztak, mert Ventsel hagyományos antropológiai terepmunkája mellett Jakutszkban is hosszú időt töltött az ottani könnyűzenei élet működését vizsgálva.

2 & Később együtt utaztak Valentina szülőfalujába, Myndaghaiba, Közép-Jakutiába, az Amma folyó mellé.

3 Valentina egy dolgot emelt ki Aimar Ventsellel kapcsolatban: mi- oJ5 lyen hamar és jól összebarátkozott édesapjával, annak ellenére, hogy szinte csak oroszul beszéltek egymással. Ez az utazás Aimar Ventsel terepmunkáját követően, nyáron esett meg. Valentina szerint azért is érthette meg Aimar Ventsel olyan jól a helyi embereket, mivel ő is a Szovjetunió szülötte volt, így ismerte annak működését. Több év távlatából, Ventsel 2005-ben megjelent Reindeer, Rodina and Reciprocity. Kinship and Property Relations in a Siberian Village című könyvét (Ventsel 2005) olvasva sokszor eszembe jutottak az énekesnő megjegyzései, hiszen a szerző érdeklődésének sajátos ÁJy