Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

MÉSZÁROS CSABA: Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában

MÉSZÁROS CSABA Posztszocializmus és posztkolonializmus: Szibéria megértésének keretei Európában A tanulmány az észt antropológus, Aimar Ventsel 2005-ben megjelent kötetén keresztül világítja meg a mai nyugat-európai Szibéria-kutatások legújabb eredmé­nyeit és módszereit. A Hallei Max Planck Institut Szibéria kutatócsoportja - amely műhelyhez Aimar Ventsel is kötődik - a posztszocializmus-kutatásokba tagozódik be. Kérdésfelvetéseivel az észt szerző egyrészt a tulajdonnal kapcsolatos poszt­szocialista gondolkodásmód sajátosságait igyekszik megragadni, másrészt anyagát egy eurázsiai összehasonlító keretben próbálja elhelyezni. Ventsel kutatói szemlé­letének sarokköveit azonban nemcsak ez a két gondolat adja, hanem a vadászok és pásztorok ökológiájának vizsgálata, illetőleg az orosz állam kisközösségekben (is­lands of state) való működésének tanulmányozása révén felhalmozódott antropo­lógiai tapasztalatok. A szaha 1 pszichedelikus, sámánisztikus rockzene képviselői (Cholbon, Choroon, Stepanida Borissova és mások) újszerű, hitelesnek tűnő hangzásuk miatt meglepően kiterjedt ismertségnek és nagy népszerűségnek örvendtek a nyugat-európai alternatív zenei életben az I 990-es évek elején. Ma már a szaha rockzene és a „saharoga" stílus népszerűsége meg sem közelíti tíz-tizenöt évvel ezelőtti tetőpontját, de a stílus képvi­selői még mindig gyakran tűnnek fel különféle európai fesztiválok porondjain. 2003-ban Jakutszkban én is éppen azon dolgoztam, hogy egy szaha „sámánrock"-együttes, a Chysskyyrai magyarországi turnéját megszervezzem. Valentina Romanova - aki végül is részt vett a győri Mediawave fesztiválon - volt a kiszemeltem. Amikor több talál­kozás és beszélgetés során kiderült, hogy valójában nem kifejezetten koncertszerve- m zőként, hanem antropológusként töltöm napjaimat Jakutiában, Valentina megjegyez- 7 te, hogy egy másik, észt antropológus ismerőse is volt Jakutszkban, Aimar Ventsel. S Azért találkoztak, mert Ventsel hagyományos antropológiai terepmunkája mellett Ja­kutszkban is hosszú időt töltött az ottani könnyűzenei élet működését vizsgálva. 2 & Később együtt utaztak Valentina szülőfalujába, Myndaghaiba, Közép-Jakutiába, az Amma folyó mellé. 3 Valentina egy dolgot emelt ki Aimar Ventsellel kapcsolatban: mi- oJ5 lyen hamar és jól összebarátkozott édesapjával, annak ellenére, hogy szinte csak oro­szul beszéltek egymással. Ez az utazás Aimar Ventsel terepmunkáját követően, nyáron esett meg. Valentina szerint azért is érthette meg Aimar Ventsel olyan jól a helyi em­bereket, mivel ő is a Szovjetunió szülötte volt, így ismerte annak működését. Több év távlatából, Ventsel 2005-ben megjelent Reindeer, Rodina and Reciprocity. Kinship and Property Relations in a Siberian Village című könyvét (Ventsel 2005) olvasva sokszor eszembe jutottak az énekesnő megjegyzései, hiszen a szerző érdeklődésének sajátos ÁJy

Next

/
Thumbnails
Contents