Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

HAUPTMAN GYÖNGYI: Egy 17. századi kelengyeláda múzeumi és történeti kontextusa

mintegy a helyi krónikákban és a lokális emlékezetben szereplő történet „megtestesülését", tárgyiasult igazolását látta benne. így történt, hogy a Honvédelmi Minisztérium kezelésében álló erdőgazdaságok vezetői számára szervezett találkozónak egyik fontos programpontja lett a „kaszói láda megtekintése a Városi Múzeumban". Ebben a kontextusban a tárgy szerepe az volt, hogy Kaszó gazdag múltját, értékes hagyományait reprezentálja a rangos vendégek felé (amit a láda esztétikai értékei, különlegessége, egykori főúri használata, valamint múzeumi bemutatása csak még inkább aláhúztak). T. J. szintén próbált segíteni a ládára vonatkozó információk bővítésében: több kaszói kiadványt hozott a múzeumba, valamint egy régi kaszói képeslapról készült nagyítást, amin Hohenlohe herceg vadászkastélya látható. Ígérte, hogy beszél a régi kaszói családok képviselőivel, megpróbál fényképeket és egyéb dokumentumokat kérni tőlük, ezekkel is gyarapítva a múzeum Kaszóra vonatkozó anyagát. Tárgy- és helytörténet, valamint a múzeum kontextusa Sikerült tehát utólag kideríteni egy minden pontosabb információ nélkül gyűjteménybe került tárgy múzeumi és történeti kontextusának egy rétegét. Tudjuk, hol és kik használták, s azt is, hogy mikor. A tárgy múltja után „nyomozva" a helyi történelemrevonatkozó írásos és szóbeli források segítségével belepillantottunk egy kis település 20. századi történetébe, és láttuk, hogyan fonódik ebben össze a helynek, a birtokalapító családnak és a helyi társadalomnak a története. A forrásokat elemezve érzékelhetővé vált egy kis település helyi emlékezete szerveződésének, alakulásának belső dinamikája is. A láda története ugyanakkor a múzeum és a múzeumi terep, vagyis a helyi történelem feldolgozásának és bemutatásának „hivatalos" intézménye, valamint az általa kutatott hely közötti kapcsolatról is szól, és a múzeumi munka önreflexív átgondolására késztet. JEGYZETEK I. A tárgy különlegessége jó „ajánlólevélnek" bizonyult egyébként akkor is, amikor megyei és vá™ rosi forrásokra pályáztunk, hogy az ünnepség megszervezésének és a kelengyeládát bemutató leporellónak a költségeit fedezni tudjuk, cy 2. A restaurálás ténye önmagában is jelentős és ünneplésre méltó volt, hiszen a kelengyeláda fel 0 újítására nyert pályázati támogatás a múzeum eddigi történetének legnagyobb összegű szubvenciója volt. J?o 3. A műtárgyat Kutas Eszter részletesen bemutatja a restaurálásról szóló cikkében (Kutas 2007). 4- A láda bemutatója 2006. június 26-án volt. 5. A gyűjtemények történetéről rövid összefoglalók olvashatók a Somogy Megyei Múzeumi Tájékoztató 2002. évi 3. füzetében. 6. A kollégium 1968-ban készült el, s két évtizeden keresztül Horváth István volt az igazgatója. A „padlásmúzeum" létrehozása az ő kezdeményezésére történt. 7. Somogy Néplap, 197 I. március 10. , 8. Nagyatádnak két jelentős középiskolája volt (és van): az Ady Endre Gimnázium a hetvenes évekZ JO