Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

A falubeli szőlőbirtokos nagygazdák például, akik szőleiket napszámosokkal műveltették meg, nagy önérzettel hívták meg s kínálgatták pincéjükben vendégeiket saját termésű borukkal: „Az én apám nem nagyon ért rá kínálgatni." Nem is volt pincéje, csak kamrája, amelynek vastag faajtaja volt, s homokos padlóját gyakran fellocsolta vízzel, hogy hűvös maradjon - emlékszik vissza fia. Öccse, Deák István ugyanakkor mintegy a gazdamodell megtestesítőjének számított, s ezt a képet maga is alakítani látszott. Polgári iskolát végzett lányt vett feleségül. Két gyermekük született, míg bátyjának, Deák Jánosnak öt gyermeke volt. Deák István napszámba soha nem járt. Kisebb méretű, de „barnásabb, jobb indulatú" földjén a szemes termények mellett 2-3 hold kukoricást művelt, mivel ő sok disznót nevelt, tehenet viszont nem tartott. Korán volt szőlője és barackosa is, de viszonylag kis területen, egy, illetve másfél holdon. Érdekes módon a faluban sokan úgy gondolják, hogy „neki biztos volt" borpincéje, noha neki is csak egy kamrája szolgált e célra. Kis méretű stráfkocsija és sárga, „kotyogó" fiákere volt, ami valójában presztízsszimbólum-számba ment a faluban. Szűkös mérete miatt - mindössze két személy fért el benne - szállításra nem volt alkalmas, csak „lakodalmi pompákra", ahogy unokaöccse, id. Deákjános megfogalmazta. Ugyanakkor Deák István vásárolt először személyautót a faluban, mégpedig az akkor legújabb típusú, fekete Fordot. Igaz, ő nem volt „túlélő" típus, pontosabban ez a fajta paraszti mentalitás nem volt átmenthető. A hagyományos paraszti keretek összeomlását, amit magánéleti problémák is súlyosbítottak, nem tudta igazán feldolgozni, öngyilkos lett 1978-ban. Bátyja, néhai Deák János, vizsgált családunk őse öccsével ellentétben nagy alkalmazkodóképességgel rendelkezett, emellett jó fizikumú és nagy akaraterejű ember volt. 0 erős családi összefogásra támaszkodva termelt, s még házas gyerekei fölött is „regnált". Az eper érésekor például gyermekeinek „mindent félre kellett dobni", s menniük kellett apjuknak segíteni az eper szedésében. Őszibarackost mindvégig tartott. Ésszel gazdálkodó, a korral haladó ember volt. Gazdasága az akkori szinthez képest teljesen felszereltnek számított, lova, ekéje, takaróekéje, ekekapája, boronája, szecskavágója, „battériás" permetezője, a szállításhoz pedig fédères-, illetve stráfkocsija volt. Nyolcvanéves korában halt meg. Az apa gazdasága Néhai Deák János legidősebb fia, id. Deák János 1936-ban született, s 1959-ben kötött házasságot, amelyből három gyermeke született, János, Tamás és Rita. Az indulás Id. Deák János generációja kulcshelyzetben volt, hiszen életük több rendszerváltáson ívelt át. Nősülésekor édesapja még nagyban gazdálkodott, három gyermeke volt ekkor otthon. Ő szülői örökségként 2 hold földet kapott, s ehhez még, ugyancsak apjától, „elfogtunk felibe" 3 hold szőlőt, közösen a sógorával. I 960-ban megalakul a zsombói szakszövetkezet, és 1961 januárjában elveszik apja földjeit. Igaz, e téesztípusnak meg-