Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)
JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón
A harmadik nemzedék A tanulmány fő tárgyára, a ma középkorú harmadik nemzedék két tagjának mezőgazdasági vállalkozására térve sikerességük lényegét abban látjuk, hogy koncepciójuk és bátorságuk volt és van a lehetőségek gyors kihasználásához. Ezt láttuk már indulásuk alkalmával is, a téesz javainak a faluban szokatlan méretű és tempójú felvásárlása esetén. Egy-egy gazdasági tranzakció etapjai náluk szokatlan gyorsasággal követik egymást. Gondolunk itt az információ megszerzése, a helyzet felismerése, a rizikó mérlegelése, a kockázatvállalás, a döntés, illetve a befektetés mozzanatainak náluk igen dinamikusan következő egymásutánjára. A piac igényeihez való gyors alkalmazkodás elsősorban a fiatalabb testvér érdeme és egyben reszortja, a köztük lévő munkamegosztásnak megfelelően. „Minden évben többet kell csinálni, hogy a színvonalat tartsuk. Aki nem megy előre, az visszafelé megy. Háromévenként meg kell duplázni a termést", ehhez pedig a technológia állandó fejlesztése szükséges. Önmagában azonban a technológia sem garancia. „A működés nem attól függ, hogy mije van. A hozzáállás, a jövőkép a fontos" mondja Deák Tamás. Hatékonyságuk titka legfőképpen mégis koncepciózusságuk és következetesen végigvitt stratégiájuk. Ezt röviden az optimalizált talajművelésre és az alacsony szervizigényre való törekvésként jellemezhetjük. Mindez a kockázatok minimumra csökkenését és ezzel a stabil minőség előállítását szavatolja. „Minőségi áru minőségi kikészítéssel - igényes piac. Ez az egyetlen kiút, mert tömegáruban a Mediterráneum lever", mivel ott a gyümölcs hamarabb, kisebb energiaráfordítással érik meg - mondja Tamás. O most két megoldást lát: „Vagy olyan terméket tudunk piacra vinni, amiből az EU-tagországok nem tudnak behozni ugyanolyan jó minőségben, vagy olyat, amivel a mi éghajlati adottságainkkal is versenyképesek tudunk lenni." A lengyel és balti piacokra gondol, ahová mi, közelebb lévén, olcsóbban tudunk az árunkkal eljutni. A hatékonyságot, a versenyképességet a technológiai szint állandó emelésével érik el: „Ha föl vagy szerelve géppel, technológiával, szállítójárművel, a versenyképességet az adja. Nem az a versenyképesség, hogy valaki többet dolgozik másnál három órával." A hatékonyság miatt törekszenek földjeik „tömbösítésére" is: „Most blokkosítva vannak a földek." így tudták egész földterületük öntözését is megoldani. Ha saját földjeik környékén van újabb eladó föld, azt megvásárolják, sőt, az ezzel kapcsolatos kilátásokat is számon tartják. Mivel igen intenzíven gazdálkodnak, jelenleg birtokolt földterületüknek még a felét sem használják, a többi „tartalék", egy esetleges kiugrási lehetőség bázisa. Túlteszik magukat a közvélemény, elsősorban a földszomszédok rosszallásán, amely egyébként jogosan éri őket megmunkálatlanul álló földjeik miatt. „Csak a nagyok fognak talpon maradni, akik családdal vagy máshogy meg tudják ezt szervezni" - mondja Tamás. Hatékonyságuk fontos összetevője az is, hogy a pénztőkegyűjtés minden lehetséges formájával élnek, és az alkalmas pillanatban azonnal lépni tudnak. így például egészen 2002-ig, amíg ez lehetséges, használják, sőt kihasználják az állami támogatás minden formáját: gépesítenek és telepítenek is ennek segítségével. Mindehhez információ, tudás és kapcsolatok kellenek. A távlati lehetőségek gyors kihasználásának technikája „túltervezési" stratégiájuk: mindent a pillanatnyilag szükségesnek látszónál bővebben, mintegy a jövendő fejlesztésnek utat készítve alakítanak ki. Ez módot ad nekik arra, hogy a bérbeadás legkülönbö-