Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

A harmadik nemzedék A tanulmány fő tárgyára, a ma középkorú harmadik nemzedék két tagjának mezőgazda­sági vállalkozására térve sikerességük lényegét abban látjuk, hogy koncepciójuk és bá­torságuk volt és van a lehetőségek gyors kihasználásához. Ezt láttuk már indulásuk al­kalmával is, a téesz javainak a faluban szokatlan méretű és tempójú felvásárlása esetén. Egy-egy gazdasági tranzakció etapjai náluk szokatlan gyorsasággal követik egymást. Gondolunk itt az információ megszerzése, a helyzet felismerése, a rizikó mérlegelése, a kockázatvállalás, a döntés, illetve a befektetés mozzanatainak náluk igen dinamikusan következő egymásutánjára. A piac igényeihez való gyors alkalmazkodás elsősorban a fiatalabb testvér érdeme és egyben reszortja, a köztük lévő munkamegosztásnak megfe­lelően. „Minden évben többet kell csinálni, hogy a színvonalat tartsuk. Aki nem megy előre, az visszafelé megy. Háromévenként meg kell duplázni a termést", ehhez pedig a technológia állandó fejlesztése szükséges. Önmagában azonban a technológia sem ga­rancia. „A működés nem attól függ, hogy mije van. A hozzáállás, a jövőkép a fontos" ­mondja Deák Tamás. Hatékonyságuk titka legfőképpen mégis koncepciózusságuk és következetesen végigvitt stratégiájuk. Ezt röviden az optimalizált talajművelésre és az alacsony szervizigényre való törekvésként jellemezhetjük. Mindez a kockázatok minimumra csökkenését és ezzel a stabil minőség előállítását szavatolja. „Minőségi áru minőségi kikészítéssel - igényes piac. Ez az egyetlen kiút, mert tömegáruban a Mediterráneum lever", mivel ott a gyü­mölcs hamarabb, kisebb energiaráfordítással érik meg - mondja Tamás. O most két meg­oldást lát: „Vagy olyan terméket tudunk piacra vinni, amiből az EU-tagországok nem tudnak behozni ugyanolyan jó minőségben, vagy olyat, amivel a mi éghajlati adottsága­inkkal is versenyképesek tudunk lenni." A lengyel és balti piacokra gondol, ahová mi, közelebb lévén, olcsóbban tudunk az árunkkal eljutni. A hatékonyságot, a versenyképességet a technológiai szint állandó emelésével érik el: „Ha föl vagy szerelve géppel, technológiával, szállítójárművel, a versenyképességet az adja. Nem az a versenyképesség, hogy valaki többet dolgozik másnál három órával." A hatékonyság miatt törekszenek földjeik „tömbösítésére" is: „Most blokkosítva vannak a földek." így tudták egész földterületük öntözését is megoldani. Ha saját földjeik környé­kén van újabb eladó föld, azt megvásárolják, sőt, az ezzel kapcsolatos kilátásokat is szá­mon tartják. Mivel igen intenzíven gazdálkodnak, jelenleg birtokolt földterületüknek még a felét sem használják, a többi „tartalék", egy esetleges kiugrási lehetőség bázisa. Túlte­szik magukat a közvélemény, elsősorban a földszomszédok rosszallásán, amely egyéb­ként jogosan éri őket megmunkálatlanul álló földjeik miatt. „Csak a nagyok fognak tal­pon maradni, akik családdal vagy máshogy meg tudják ezt szervezni" - mondja Tamás. Hatékonyságuk fontos összetevője az is, hogy a pénztőkegyűjtés minden lehetsé­ges formájával élnek, és az alkalmas pillanatban azonnal lépni tudnak. így például egé­szen 2002-ig, amíg ez lehetséges, használják, sőt kihasználják az állami támogatás minden formáját: gépesítenek és telepítenek is ennek segítségével. Mindehhez információ, tu­dás és kapcsolatok kellenek. A távlati lehetőségek gyors kihasználásának technikája „túltervezési" stratégiájuk: mindent a pillanatnyilag szükségesnek látszónál bővebben, mintegy a jövendő fejlesz­tésnek utat készítve alakítanak ki. Ez módot ad nekik arra, hogy a bérbeadás legkülönbö-

Next

/
Thumbnails
Contents