Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

zőbb formáiból származó haszonnal is növeljék pénztőkéjüket. Láttuk ezt hűtőházuk, tanyájuk, sőt még piaci kártyájuk vonatkozásában is. Indulásukkor pedig általuk nevelt csemetefák eladásával próbáltak kiegészítő jövedelemhez jutni. Tamás tudatában van annak, hogy a fejlődés és az innováció egymástól elválaszthatatlan, mivel utóbbi nélkülözhetetlen a rugalmasságfenntartásához. Az innováció olyan „gazdasági magatartás", amely a „majdnem bizonyossal szemben a lehetségest ragadja meg". Mígjános „racionálisan kalkuláló" vállalkozói magatartása a jelen szükségletei felől közelít, Tamás, az „innovatív vállalkozó" „a jövő szükségleteinek (...) perspektívájából teszi ugyanezt", „a jelenre irányuló tevékenysége a jövőbeli szükségletekből (...) meríti igazolását".

50 Ezért is beszél mindig a „jövőkép" fontosságáról. Elmondhatjuk, hogy vizsgált családunk maximálisan ki tudta használni a rendelkezésére álló erőforrásokat és az adódó lehetőségeket. Ennek bizonyos fokig határt szab Jánosnak a vállalkozásban képviselt, több „paraszti" jegyet felmutató mentalitása: a munka önmagáért való szeretete és az „önállóságra törekvésnek"

51 egy bizonyos szintje. Ennek következtében „a paraszti és vállalkozói minták" együttesen vannak jelen e családi vállalkozásban, annak ellenére, hogy az előbbi már generációk óta visszaszorulást mutat e családban. Mindez azonban nem azt jelenti, hogy János mentalitása alapvetően paraszti lenne, s ne tartalmazna igen sok vállalkozói vonást is. Annyit azonban mégsem, hogy ez jövőbeli fejlődésüket ne határolná be bizonyos mértékig, s ezt fivére tipikusan vállalkozói hozzáállása csak részben tudja ellensúlyozni. O Tamás állandó innovációival járó kockázatvállalásából csak bizonyos mennyiséget képes elfogadni. Lényegét tekintve azonban ez a gazdasági vállalkozás árutermelésre, specializálódásra törekszik, kockázatot vállal, rugalmasan, sőt, elébe menő módon követi a piaci viszonyokat, s a gazdálkodáshoz szükséges tényezőket - például a bérmunkát - kívülről biztosítja. Ezenkívül szétválasztja a háztartást és a vállalkozást - mint láttuk, burgonyát például egyáltalán nem termelnek-, valamint magas fokú szakképzettséggel és szervezeti tagsággal is rendelkezik, amennyiben mai napig tagjai a Mórakert-nek. Elmondható tehát, hogy „kifejezetten piacorientált, specializálódott vállalkozói stratégiát" követnek.

52 Jelen helyzetük Ami vállalkozásuk jelen állását illeti, „nagy fejlesztésbe én most nem törpölök" - mondja Tamás. 2006-os traktor- és targoncavásárlásukat ő nem tartja valódi fejlesztésnek, hiszen csak annyi történt, hogy könnyítettek a munkájukon, s a két beruházás alig került többe 2 millió forintnál. Ha ennyi beruházás soknak számítana, akkor „megette volna a fene a mi gazdaságunkat". A nagy befektetés, véleménye szerint, 4-5 millió forintnál kezdődik. Komoly befektetésnek csak teljes öntözésük automatizálását, valamint a kéziről a gépi sárgarépaszedésre való átállásukat tartja. Mindkettőt pár évvel ezelőtt sikerült megvalósítaniuk. Az őszibarack-termelés radikális csökkentését ő már elhatározta, csak János döntésére vár, hogy elkezdje az őszibarackfák kivágását. Ezek között sok a csemetefa is, amelyeket külföldről hozott szemzőágról hajtatott, s még termőre sem fordultak. A gyümölcstermesztés ugyanis kezd „veszteséges ágazattá" válni, s nemcsak az EU-államokból, de az arab országokból, Marokkóból jordániából, Szíriából hozzánk érkező gyümölcsdömping