Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

koránt sincs tehát mindig egyensúlyban. E vállalkozásban azonban nem csak a konkrét fizikai munkával eltöltött idő számít - gondoljunk például Tamás fokozott szellemi hoz­zájárulására. Az asszonyok részvétele a pesti piacolás esetében is eltérő. A Deák családban több­nemzedéknyi tendencia, hogy „nem nagyon engedjük a fiúkat egyedül, mert balesetve­szélyes". Tamás azonban szeret egyedül menni, mert útközben „rendezi a gondolata­it". Mivel azonban az egyik alkalommal vezetés közben annyira elaludt, hogy még álmo­dott is, Andrea pár hét óta, ha teheti, elkíséri a férjét. Ilyen esetekben Ildikó megy át hozzájuk a gyerekeket lefektetni, sőt, náluk is alszik, s a nagyobb gyereket ő indítja másnap reggel iskolába. Amikor János megy a pesti piacra, ami mostanában ritkán fordul elő, mivel egy ideje Tamás vállalta magára a piacra járást - talán azért is, hogy feleségének a gazdaságban való korlátozottabb részvételét ellensúlyozza -, akkor Ildikó minden esetben a férjével megy. Hozzá kell tenni, hogy amikor az ő gyerekeik voltak kicsik, akkor szüleik vitték föl az ő árujukat is, s csak később lettek ők ketten a család piacosai, egészen a legutóbbi évekig. Ebben a családban a fiatalabbak mindig belátásra számíthattak, s ez ma is így van. Most az idősebb testvérek azok, akik már-már szülői gondoskodással fordulnak a fiatalabb családtagok felé. Andrea városi lány, némettanár. Hatodik éve van gyesen két kisgyermekükkel. Most másodképzésen vesz részt, s a következő évben szeretne visszatérni tanári munkájá­hoz. János úgy gondolja, hogy akkor a két család között megbillenő munkaerő-egyen­súlyt egy Tamásék költségére felveendő plusz alkalmazottal állítják majd helyre. Való­ban, jelenlegi kisgyermekes helyzetéből és tanári ambícióiból következőleg is Andrea e családi gazdaság leginkább „kiváltható" tagja. Láthatjuk, hogy már két család közötti együttműködés esetében is komoly alkalmaz­kodási képesség szükséges ahhoz, hogy mindenki megtalálja az adott állapotának - pél­dául terhesség, továbbképzésre járás -, valamint képességeinek a leginkább megfelelő szerepet. Tamás felesége, Andrea a legutóbbi években „kíméleti" időszakot élvezett, mivel két gyermeke nem sokkal közös vállalkozásuk kezdetén született. A több család össze­fogásából létrejött mezőgazdasági vállalkozások esetében a befektetett munka értéke sohasem pontosan egyenlő, valamelyik fél mindig „jobban húz". Nehezen is mérhetők össze az egyes családtagok által végzett munkatípusok, de az elosztást valamilyen szin­ten mégis ki kell egyensúlyozni ahhoz, hogy ne menjen el a kedvük az együttműködés­től. A Deák fivérek nemcsak azért nem tudták beilleszteni harmadik családként húguk gazdaságát, mert azok később kezdtek gazdálkodni, hanem azért sem, mert szerintük három család már nem tud egymáshoz alkalmazkodni. A két fiútestvér családjának kö­zös gazdálkodása is állandó szervezést és sok alkalmazkodást, rugalmasságot és nagyvo­nalúságot kíván. Szükség van az állandó szervezésre azért is, mert minden évben mást vagy többet termelnek, az idén például kétszer annyi epret ültettek, mint előző évben. Mindez nem jelenti, hogy vizsgált családunk esetében ne lennének viták, sőt, folya­matosan komoly kompromisszumok meghozatalára van szükség. Erre eddig még min­digképesek voltak, mindenekelőtt Tamásnak és Ildikónak, a vállalkozás két leginkább komp­romisszumképes tagjának köszönhetően. Ideális, ha férfi és női oldalról is van ilyen sze­mélyiség egy vállalkozásban, mert mindegyikük áthidaló képességére más és más területen van szükség: Tamáséra a gazdaság fejlesztése, illetve János tűrőképessége közötti egyen-

Next

/
Thumbnails
Contents