Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

fajtakísérlet a gépesítéssel azonos nagyságrendű befektetést jelent. Legtöbb barackfajtájuk Olaszországból származik, ahová általában egyedül szokott menni, de járt már ott bátyjával is. Ezenkívül van barackosukban francia, amerikai, valamint magyar fajta is. A felnőtt fákkal is kísérletezik, rövidre, illetve hosszabbra metszi az ágat, több, illetve kevesebb vesszőt hagy rajta, s figyeli, hogyan reagál a fa. Tamás nemcsak az őszibarackkal, de minden termeivényükkel kísérletezik, több megoldást kipróbál: „Én akkor vagyok nyugodt, ha többféle megoldás van: kisebb bakhát, nagyobb bakhát, több víz, kevesebb víz." Egy új, nagy szemű szilvát az 1970-es években egyszer már behoztak a faluba, de azok a fajták a magyar klímának nem feleltek meg. A jelenlegi fajtát hét éve, 1996-ban ő hozta be, s ez nagyon bevált. Egy olasz ismerőse adta a hajtást, ő itthon beszemezte. A faluban azóta már sokan termelik ezt a szilvát, a tőle kért hajtás segítségével. Ez évi olaszországi útjára sógora kísérte el, ezúttal új eperfajták palántáit hozták haza. Tamás az eperrel is végez fajtakísérleteket, a bakhátak végébe új fajtákat rak. Alkalmazottaik tudják, hogy ennek termését külön tálba kell szedniük, mert aztán Tamás sorba nézi őket, hogy elég kemény, elég piros-e a kísérleti fajta. A technológia minél hosszabb távú kiterjesztésének fontos része lett Zsombón, mint a környező falvakban is, a hűtőházak elterjedése. Ennek segítségével a gazdák ki tudják tolni árujuk értékesítését a dömpingáras időszakból. Az utóbbi pár év a „hűtőház forradalmát" hozta e faluban. Az igényesebb gazdáknak, a termelők mintegy harmadának van kisebb-nagyobb hűtőháza. A Deák testvérek augusztusban például alig járnak piacra, szeptemberig hűtőházban tartják őszibarackjukat. A sárgarépa esetében pedig egyenesen létkérdés a hűtés. A hűtőházak tekintetében nagy különbségek vannak a falun belül nemcsak a kapacitás, de a minőség tekintetében is. A legjobb a „minél gyorsabb" és az árut 2 fokon tartó hűtő, nekik ilyen van. Két, 10x10 méteres, közvetlenül egymás mellett álló hűtőházukat 2000-ben állami támogatással építik telephelyükön, amely korábban a zsombói téesz egykori, általuk megvásárolt telephelye volt. Ez a központi helyen lévő telephely egyébként nagy előnynek számít e családi vállalkozásban. Az itt álló épület, amelyben a két nagy hűtőház is helyet kapott, adja gazdaságuk központi terepét, ahol a piacra való előkészítés munkálatai is történnek. Ma már szinte nem is az előnyben, hanem a hátrányban mérhető a faluban a hűtőház fontossága. Ritáéknak például, akiknek viszonylag új a mezőgazdasági vállalkozásuk, még nem telt erre. Ehhez képest némi előnyt jelent, hogy bátyjai nekik olcsóbban adják ki hűtőházuk szabad kapacitását. A sárgarépaszezonban azonban kiszorul az ő árujuk is a testvéri hűtőházból, s így arra kényszerülnek, hogy frissen kiásott répájukat folyamatosan Zákányszékre szállítsák. Itt találtak legközelebb bérhűtési lehetőséget. Rita teherautóval, férje pedig traktorral rója a répaásás egész ideje alatt a két falu közötti távolságot. Ez így rengeteg többletkiadást és nagy időkiesést jelent. „Muszáj lesz hűtőt építeni" - vonják le a tanulságot. Legújabb technológiai előrelépésük az úgynevezett „integrált támogatási lehetőség" igénybevételével van összefüggésben, amelyet 2005-ben már egyszer megkaptak, és 2006 elején újra megpályáztak. Hektáronként 100 000 forintos támogatást lehet elnyerni. Ez a - más néven - „agrárkörnyezet-gazdálkodási" támogatás egy környezetkímélő gazdasági program, igen szigorú s komolyan ellenőrzött feltételekkel. Tízpontos követelmény-