Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

Rita férje, Tibor készített egy szánkótalpú barackszedő kocsit. Új konstruktőr hajlamú tag készülődik tehát a Deák családban. A technológiának ez az állandó fejlesztése nemcsak a növekvő mennyiség miatt fon­tos, hanem azért is, mert úgy lehet egy áruval jól keresni, sőt egyáltalán keresni, ha az a többi termelő áruját megelőzve kerül a piacra. Mikor „a piac már meg van hordva" eperrel, egyre nyomottabb az ár: „A kezdés, az bármiben előny." A Deák testvérek vál­lalják a plusz befektetéseket a minél korábbi „kezdés" érdekében. A piac diktálta kény­szer ugyanakkor egyre jobban megdrágítja a termelést. Az elért technológiai szint még hatékonyabb kihasználását eredményezi, amikor el­fogadják húguk javaslatát, hogy az eper leérése után próbálják meg a pritaminpaprikát ugyanabba a bakhátba elültetni. Az eper alá ugyanis annyira meg kell trágyázni a talajt, hogy az nem is tudja teljes egészében hasznosítani. Ennek megfelelően két év óta, a tavaszi eperérés után azonnal paprikapalántát telepítenek a helyére. November közepén pedig, amikor leszedik a paprikát, visszatelepítik a fóliavázat az évente változó helyre ültetett eperre, és ezzel előrehozzák a tavaszi eperérést. Amikor ugyanis tavasszal hir­telen jó idő lesz, csak rá kell tenni a vázra a fóliát. Aki akkor kezdi a fóliavázat telepíteni, az már elkésik az eprével. A bakhátas termelés fóliasátorral jár együtt. Ily módon termesztett pritaminpapriká­juk minőségében ez a technológia óriási színvonal-emelkedést hozott. Azoknak a gaz­dáknak, akik szabadföldön termelték a paprikát, az 2005 forró nyarán „nem sikerült", „nulla lett" a paprikájuk, s a falu csak úgy visszhangzott az e fölötti panasztól. Az ő termésük ugyanakkor „gyönyörű" lett. Tamás levonja a következtetést, hogy a szántóföldi zöldségtermesztést - ha minőségi árut akarnak - nem lehet a hagyományos módon folytatni, mivel a megváltozott éghajlati adottságok miatt kisül, foltos lesz a paprika. Ilyen óriási különbségek lehetnek tehát egyetlen falun belül. Megfelelő - költsége­sebb - technológiával még az időjárás hatása is, „korrigálható", természetesen csak bi­zonyos szintig. A technológia minél hosszabb szakaszon való ellenőrzése is a fejlődés tartozéka. Ehhez saját fajtakísérleteket végeznek. A Deák testvérek őszibarackkal majd' egyhektárnyi területen, jelenleg száztíz fajtá­val folytatnak fajtakísérletet, ahol minden fajtából két fa van egymás mellé ültetve. Ta­más 2000-ben hoz be több új barackfajtát Olaszországból. Ebben kinti olasz barátai segítenek neki, tőlük kap szemzőhajtást. Az így szaporított csemetefák 20-30 százalé­káról az derült ki, hogy a magyar klíma nem jó nekik, mintegy 60-70 százalékukról pe­dig az, hogy alkalmasak az itthoni termesztésre. Igazán jónak azonban csak 15 száza­lékuk mutatkozik. Ebből válogatott ki Tamás hat fajtát. Folyamatosan selejtez, négy vizs­gálati év alatt szűkítette le kísérleti állományát erre a hat fajtára. Ezekből van most új telepítésük. Teljes barackosuk jelenleg I I hektárt tesz ki, s ebből az idős ültetvény tíz­, a fiatal hároméves. „Jövőre terem, ha ki nem vágom" - mondja Tamás. Az EU-csatlakozással ugyanis „nagyon megváltozott a barack piaci helyzete", a magyar piacot elárasztotta a mediterrán országokból behozott korai barack. Ez komoly problé­ma a főként baracktermelésre specializálódott Zsombónak. 27 Tamás ismét nagy szelek­tálásra készül, csak felét, harmadát akarja meghagyni új barackültetvényüknek. Teszi ezt annak ellenére, hogy az ezek mögött álló kísérletek rengeteg munkájába és - az olasz úttal együtt - több millió forintjába kerültek vállalkozásuknak. Azt mondhatni, hogy a

Next

/
Thumbnails
Contents