Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

Mára „szinte minden van, ami mezőgazdasághoz kell gép". Büszke a három gyereke által közösen vett talajásó gépre, amilyen másnak errefelé nincs is, s amelyet, mint mondja, „kegyelemből" ő is használhat. Van azonban olyan gépe is, egy nagy, 82 lóerős MTZ traktor, amelyet csak azért nem ad el, mert tudja, hogy a gyerekeinek az őszi és a tavaszi időszakban nagy szükségük van rá. Például a répaszedéshez két fiának egy időben három MTZ traktorra van szüksége, így ilyenkor még János zákányszéki apósának a traktorát is kölcsönkérik. Lányuk és annak férje pedig egyelőre rendszeresen használja ezt az apai traktort, sajátjuk még nem lévén. Mióta idősebb lett, fia, János mint legidősebb fiú gondoskodik arról, hogy apjának ne „ősrégi" gépei legyenek. Ha „kézre jön", és jó lehetőséget lát benne, akkor megveszi szüleinek az újabb gépet, persze azok pénzéből. Most például egy korszerű, új kistraktort készül venni apjának. Ezt a vételt megkönnyítené id. Deák Jánosnak, ha az előző traktorát eladná, és azt a pénzt hozzátehetné a vételárhoz. Ezt azonban a fent ismertetett okok miatt nem teszi. E családi gazdaságban az önérdek és a segítség szinte kibogozhatatlanul összefonódik, s a lényeg az, hogy mindenki jól jár valamilyen szinten. Most azonban egy új szempont is felmerült. Ez év - 2006 - októberében lesz első unokája esküvője, s erre az alkalomra egy személyautót akart venni: „Szerettem volna egy kicsit megmutatni, hogy Deák János is van még." Ugyanakkor azonban kistraktorja is lecserélésre szorul, s ő akart is venni egyet használtan. De „annyit sápítoztak a gyerekek, hogy régit ne vegyek", hogy a tervezett autóból most traktor lesz, „kettőre nem telik". Neki arra a pár évre már jó lett volna a használt traktor is, teszi hozzá. Azt is hozzáfűzi, hogy abban az esetben is tudna autót venni, ha a fiai megvennék tőle nagy traktorát, amit már csak ők és a lányáék használnak. De azok inkább „sunyiznak", mondja széles mosollyal, mint aki alapjában véve rendben lévőnek találja, hogy a szülőt a gyerekek egy kicsit kihasználják. Gazdaságvezetésének koncepciója Ennek meghatározó vonása nála a változtatásra való készség, az odafigyelés a piac igényeire. Gazdaságának szerkezete az idők során a hagyományos szántóföldi szemes terményektől egyre inkább a gyümölcstermesztés irányába tolódik el. Barackot ő már lényegesen nagyobb területen termel, mint apja, mivel kis tételben véleménye szerint nem éri meg piacra menni vele. Ezeket a barackosokat azután, ahogy idősödik, sorra adogatja oda gyerekeinek. 7 holdat ad két fiának, akik újratelepítik azt, a lányának szánt 2 holdat pedig ő maga telepíti be 1996-ban, lánya esküvője előtt, hatvanévesen. Az epret ő már 1983-tól fóliásán termeszti, pontosabban akkortól kezdi venni a fóliabordákat, hogy átállhasson erre az intenzívebb technológiára. Fiai technológiai újítását átvéve két-három év óta ő is bakhátra ültetett fóliás epret termeszt, amelynek gépi munkáját fiai végzik el neki. Nagyban foglalkozik a mai napig is sárgadinnye-termesztéssel, amelyet ugyancsak bakhátra ültet, mégpedig az eper leérése után, annak helyére. Apja gazdálkodásához képest az ő gazdaságában újdonság a földnek ez a többlépcsős kihasználása, amit a primőr áruk elterjedése és a műtrágyára fordítható jövedelem „kitermelése" tesz lehetővé. Apjának a magot újra nőni hagyó dinnyetermesztési szokásán túllépve id. Deákja-