Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

nos már évente új magról ülteti a sárgadinnyét, ami nem olcsó mulatság, hiszen, mint mondja, három szem dinnyemag egy fél deci rum árába kerül. Ma, hetvenévesen a megmaradt 4 és fél holdon barackot, sárgadinnyét és epret termeszt, utóbbit 600 négyszögölön. Ez életkorukhoz képest nagy terület, különösen az eper kézimunkaigényét s állandó hajlongással járó munkát tekintve. Ezt a gyümölcsöt korábban, éppen ezért, inkább a fiatalabb korosztályok termesztették Zsombón. E belső határok ma elmosódni látszanak. Gazdasága a sok lábon állásból a specializálódás, meg persze a kisebb méretűvé válás felé tart, de korántsem életkorának megfelelő mértékben. Korábbi gazdaságában nagy súlyt kapott az állattenyésztés, ezért is volt sok szemes terménye. Ma már csak 3-4 disznót hizlal a családnak, s ezért földjének kevésbé homokos, „barnásabb" részén ma is termeszt kukoricát. Allatszeretete olyan erős, hogy néha a racionális megfontolást is legyőzi. Mikor idősebb fia végre meggyőzte, hogy ne zsír-, hanem hússertést neveljen, s el is vitte őt egy megfelelő helyre malacot venni, a kismalacokat meglátva elvitte a szíve. „Na, fiam - mondta -, ezek a malacok olyan szépek, hogy ezekből nem hármat, de tízet veszünk!" Feleségének kissé másként fogalmaz: „Tudod, mama, azért kell disznó, mert a gyerekek innen visznek." Kapcsolatrendszere Fontos szót ejtenünk arról is, hogy id. Deák János sikerességében nagy szerepet játszott, hogy felismerte és tudatosan is használta a kapcsolatokban rejlő lehetőségeket. „Jó emberei" kiterjedt kört alkottak, s ezt ő igen jó érzékkel alakította és működtette. Kedves, közvetlen, tréfálkozó és könnyen barátkozó természete segítségére van ebben, de emellett az ajándékot is megfelelő eszköznek tartotta a kapcsolatok erősítésében, mint azt a dorozsmai agronómussal való tranzakciójában láttuk. Kapcsolatai elsősorban nem is a rokoni körből kerültek ki, pedig ez Zsombón korábban a kölcsönös segítségnyújtási formák elsődleges közege volt. O igen széles körből, a dorozsmai téesz mezőőrétől kezdve a gépeit évtizedek óta karban tartó géplakatos Jóska bácsin át a saját kereskedőkig minden helyzetben igyekezett gyarapítani kapcsolati tőkéjét. Munkavállalásai, kereskedelmi tranzakciói révén kapcsolatai országosan kiterjedtek, Szőregtől Tatabányáig vannak ismerősei, akik szükség esetén munkát, eladó gépet vagy állatot ajánlanak neki. Az ő gazdálkodása idején már megkezdődött az információnak a korábbinál erőteljesebb felértékelődése. Ez automatikusan vonta maga után a rokoni kör egyfajta „kinövését", törekvést a kapcsolatok minél szerteágazóbb kiépítésére. A szocialista mezőgazdaság merevségét egy „korrekciós mechanizmussal"

17 kellett, illetve lehetett bizonyos mértékig kiegyenlíteni. Ennek döntő fontosságát természetesen korántsem ismerte fel mindenki egyformán a faluban. Létezik Zsombón egy kevésbé nyitott, inkább csak a rokonságra támaszkodó, sőt az „idegen" emberrel szembeni szinte önhitt, védekező mentalitás is, ha nem is ez a meghatározó. Ő a kapcsolatain belül mindig nagy súlyt fektetett a jó piaci kapcsolatok kiépítésére is, s ez gazdaságának ma is egyik erősségét jelenti. A legutóbbi évekig Pestre vitte a gyümölcsét eladni, s itt, akárcsak korábban apja Szegeden, kiépítette saját kereskedőinek körét. Feleségével együtt ők hordták fel az egész család, tehát fiaik áruját is az itteni nagybani piacra.