Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 10/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2007)

JÁVOR KATA: Egy mezőgazdasági vállalkozócsalád sikeres gazdálkodási stratégiája a rendszerváltás utáni Zsombón

az említett szerződési lehetőségek megszűnte vetett véget. Ezt követően az egyes családi gazdaságok a boldogulás különböző útjait választották. Az összedolgozás e formájának megszűntével a Deák házaspár gazdasága saját munkaerejükre korlátozódott. A feleség hajnalban megfőzött, ez idő alatt a férj az állatokat látta el, s utána együtt mentek ki a földre. Ezt id. Deák János „el is kívánta" a feleségétől, akinek városi, dorozsmai lány lévén ez nem volt olyan magától értődő. Ilyenkor kint is ebédeltek, és csak este jöttek haza. Pár év óta-jelenleg, 2006-ban hetven-, illetve hatvanhét évesek - délben hazajönnek ebédelni, egy kicsit lepihennek, de utána visszamennek dolgozni, egészen sötétedésig. A gépi munkák nagy részét ma fiaik végzik gazdaságukban, mivel az ő gépparkjuk sokkal specializáltabb. Ilyenkor a benzinköltséget is a fiúk állják. Id. Deák János gazdálkodását a szocialista agrárpolitika kínálta szűkös lehetőségek erősen behatárolták. A legvisszahúzóbb ereje annak volt, hogy ebben a korszakban, vagyis az ő gazdálkodásának legnagyobb részében nem lehetett mezőgazdasági kisgépeket vásárolni, így gépesítés tekintetében gazdasága kevésbé volt korszerű, mint annak idején édesapjáé. Gépesítésre való hajlandósága A szocialista időszakban traktort sem lehetett vásárolni, így, akárcsak másutt az országban, Zsombón is házilag konstruálták a motoros háztáji kocsit. Nagy különbségek voltak azonban abban a tekintetben, hogy ki milyen erős motort rakott bele háztáji motoros kocsijába, s hogy milyen masszív felépítésű, hány kerék meghajtású volt az adott járgány. Id. Deák Jánosé a legerősebb teljesítményűek közé tartozott, s összkerék-meghajtású volt. O, aki annyira szereti az állatokkal való munkát, nagy súlyt fektet a gépesítésre is, saját korosztályában az élen járva ebben. Együtt él benne két, szinte egymásnak ellentmondani látszó mentalitásforma: a hagyományos paraszti gazdálkodás személyessége - „imádja az állatokat" -, de a modern gazdaság gépesítettsége iránt is erős hajlandósága van. Mindkettőhöz igen jó érzékkel rendelkezik, s ebben mintegy áthidaló személyiség apja és fiai nemzedéke között. Szőregen, a „bálázáskor" lát először egy nagy, „piros", orosz MTZ traktort: „Akkor volt ez új, megcsavarodott a szívem, hogy megérem-e, hogy nekem is lesz." Szinte szenvedéllyel tudott vágyni egy hatékony gépre, akárcsak apja a szép lóra. 1975-től kezdődött „a traktor-világ". Neki I 981 -ben, a faluban az elsők között lett egy nagy cseh traktora, amelyet Kecskemét környékén vett használtan. De már a következő évben sikerült a vágyott MTZ traktort megvennie, igaz, hogy lepusztult állapotban, de „úgy talpra állítottuk, mint a fene". A többes szám a faluban lakó géplakatos Jóska bácsit jelenti, akivel régi jó barátok, s akinek a szaktudását és segítőkészségét eleve számításba veszi egy-egy használt gép megvásárlásánál. Jóska bácsi kulcsfontosságú ember e gazdaság működtetésében. Pár év múlva a használt MTZ traktort is eladva id. Deák János újat vesz, majd 1987-ben azt is lecseréli, mivel az csak „mezítlábas", vagyis elsőkerék-meghajtású, s összkerék-meghajtású, még nagyobb teljesítményű traktort vásárol helyette.