Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)

LAJTAI LÁSZLÓ: A kasztrendszerről: mechanizmusok és hiedelmek

keny fejformájuk van". Az ilyen munkák sajnos táplálhatják is az indiaiak kasztrendszerrel kapcsolatos hiedelmeit. A modern Indiában a férfiak járnak és dolgoznak inkább a kasztsemleges vagy más megközelítéssel - hindu, kasztértelemben vett - kikerülhetetlenül szennyeződő területeken, így fokozottabban a nők dolga a család rituális tisztaságának megőrzése (Bayly 1999). Néhány jelentős vallási ünnep, fesztivál vagy zarándoklat egyfajta felületi kasztmentességet mutat. A publikus közösségi helyeken, például a tömegközlekedésben immár nem jelenik meg az elkülönítés, a fizikai érintés megelőzése, illetve a hozzá kapcsolt közvetlen félelem. Amikor azonban az emberek hazatérnek otthonukba vagy saját kistelepülésükre, visszatérnek a régi terminusokhoz és viszonyításrendszerekhez kognitív állapotuk egy mélyebb, alapvetőbb szintjén. Szó sincs arról, hogy a különbségek észrevétlenek lennének, az emberek ne figyelnék, vagy ne vennék észre a kaszthovatartozás árulkodó jeleit. Míg az alsó kasztok tagjai továbbra is elemi erővel érzékelik a diszkriminációt, a felső kasztok úgy gondolják, a kasztrendszer és a megkülönböztetések ideje már a múlté, inkább valamilyen kellemetlen történelmi időszak megnyilvánulása volt (Dasgupta 2001). Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában az indiai expatriáltak (az úgynevezett non-resident Indians, vagyis nem indiai lakos indiaiak) számára a kasztmegfontolások fokozottan kényelmetlenné váltak. A gyermekeivel kapcsolatos házastárskeresésben egy középosztálybeli, nyugaton élő indiai számára a jövedelem, a neveltetés, a képzettség, a tanultság és/vagy akár az asztrológiai egyezés fontosabb lehet, mint a dzsátivagy gotraegyezés. Ezekben a nyugaton élő indiai csoportokban azonban alig lehet dalit vagy érinthetetlen csoportba tartozó személyt találni. A kasztrendszerrel párhuzamosan és azzal összefüggésben Indiában osztálytagozódás is megfigyelhető. Előfordulhat, hogy alacsonyabb kasztú személy nagyobb gazdasági vagy politikai hatalommal bír, vagy magasabb képzettséget szerez, azonban általános trendként továbbra is az a valóság, hogy minél magasabb kasztba tartozik valaki, annál valószínűbb, hogy nagyobb gazdasági és politikai hatalommal, képzettséggel és anyagi javakkal bír. A modern India természetesen óriási hatással van az osztályrétegződés átalakulására és a kasztrendszerre is, mindkettő változóban van, ugyanakkor mindkettő életerősen létezik is egy időben és egymással összefüggésben. Az új társadalmi osztálytagozódás nem váltotta fel a kasztrendszert, hanem egybefonódik vele (Bettelheim 1965). Az értelmiségi brahminok antikapitalista beállítottságúak, de a brahminok továbbra sem űznek tisztátalan mesterségeket. A kapitalisták között sok a nem felső kasztbeli, és városi környezetben jobban csökkent a kapcsolat kaszt és mesterség között. A marxisták tévesen jósolták, hogy az osztálystruktúra szerepének növekedésével a kasztrendszer szerepe csökken Kalmár (I 980). A modern politikai pártok jelentős része (például a BSP, a Bahudzsan Szamádzs Párt) - a külföld számára általában ismeretlen módon - kasztrétegekre épít, szavazóik meghatározott kasztcsoportokból kerülnek ki. Érdekes módon államok vagy tartományok szintjén előfordulhat, hogy egy érinthetetleneket tömörítő párt összefog, és koalíciót alkot egy brahminokat vagy egy sudrákat tömörítő párttal szemben. Az alsó kasztok politikai öntudata kétségkívül erősebb, mint régen, ugyanakkor a jelenlegi általános helyzet megítélésével kapcsolatban továbbra is gyökeresen eltérő nézetek léteznek. A feltörő alsó kasztú középosztály is kasztalapú politikai identitással jelenik meg a politikában, első-