Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 9/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2006)
ÁRENDÁS ZSUZSA: Kaszt és társadalmi egyenlőség? Vita a 21. századi Indiában
Az akadémia fenntartásai Számos szakértői, akadémiai vélemény született az elmúlt évtizedek során a sokat vitatott, politikailag többszörösen exponált Mandal-jelentés kapcsán, választ keresve az egyre sürgetőbb társadalmi egyenlőtlenségek feloldására. A szakvélemények megállapítják, hogy az indiai kormánynak a kívánt cél eléréséhez, mely a hátrányos helyzetű csoportok felemelése, egy többlépcsős modellben kell gondolkodnia. A modell részeként az alapfokú oktatási rendszer minőségének lényeges javítása szükséges, több szakképesítést nyújtó középfokú intézmény létrehozása, illetve az azokhoz való hozzáférés biztosítása, valamint a munkahelyteremtő vállalkozások segítése stb. Valamennyi szakértői vélemény hangsúlyozza, hogy a kérdést nem szabad rövid távú politikai céloknak alárendelni, mint ahogy az eddigtöbb alkalommal történt. 9 Problematikus ezenfelül a Mandal-jelentés szóhasználata is. Krishna Iyer bíró szerint valóságos „fogalmi katasztrófaterület". Félreértésekre ad okot például a class, azaz „osztály" szóhasználat: backward classt, azaz hátrányos helyzetű osztályt említ a szöveg többször a backward cast, azaz a 'hátrányos helyzetű kaszt' terminus helyett, illetve a kettőt inkonzekvens módon cserélgeti. A szociológia irodalmából jól ismert, hogy míg az utóbbi zárt társadalmi kategória, az előbbi nem az. Ugyan egy individuum osztályhovatartozása élete során változhat, kasztot cserélni nem tud (az más kérdés, hogy magának a kasztnak a státusa, mint azt a bevezetőben említettük, jelentősen változhat az egyén és a közösség élete során). Amennyiben hátrányos helyzetű osztályokban gondolkodik a jelentés (és alkalmazásakor a megbízó kormány), akkor az az egyént célozza meg, amennyiben kasztról beszél, közösségekben gondolkodik. A kettő nehezen kombinálható, számos félreértelmezésre, gyakorlati nehézségre ad okot. A jeles szociológus, Dipankar Gupta (2006) az Other Backward Classes (OBC) megjelölést az indiai alkotmányba foglalt Scheduled Castes (ST) kategóriával ütközteti, és rámutat a két fogalomhasználat közötti diszkrepanciákra. A Scheduled Castes megjelölést a volt „érinthetetlenek" definiálására (ami önmagában is trükkös és nehéz feladat, mondja Gupta), illetve az alacsony kasztbeliek megnevezésére hívták életre. Ez a definíciós folyamat kizárólag kasztmegfontolásokat követ, a gazdasági, iskolázottsági faktor egyáltalán nem kerül a figyelem középpontjába. A Mandai Bizottság backwardness ('elmaradottság, hátrányos helyzet') fogalma végtelenül prob£J lematikus, és ingoványos szakmai alapokra próbál építkezni. Azzal, hogy a classes, azaz 7 osztály megnevezést alkalmazza, valójában trükkösen igyekszik elfedni a kaszt létező ^ társadalmi gyakorlatát. Mi sem bizonyítja a valós szándékot jobban, mint hogy a jelenS tés kevert kritériumrendszere (társadalmi és gazdasági, iskolázottsági szempontok ele^ gye) a backwardness megállapításához jóval magasabb pontszámokat ad a szociálisan .-£§ (tehát történetileg) hátrányos helyzetű csoportoknak (kasztoknak), míg a gazdasági elmaradottságot alig pontozza. Ennek eredményeként az alacsony kasztok „biztos befutókként" szerepelnek az OBC-listákon, míg a nehéz gazdasági helyzettel rendelkező csoportok minimális eséllyel kerülnek fel rá. Különösen elgondolkodtató ez a definíciós rendszer akkor, mutat rá Gupta, mikor tudvalévő, hogy nem minden, történetileg hátrányos helyzetű kaszt küzd gazdasági nehézségekkel, az ellentéte azonban nagyon sokszor igaz, azaz az OBC-ben nem szereplő kasztok között számos nagyon szegény, 2 I 8 állami segítségre, kiemelt bánásmódra szoruló közösség van. Szociológiai közhelynek